Egy raghasználati álszabályféléről

Szerzők

  • László Horváth ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.467

Kulcsszavak:

álszabály, ragtalan tárgy, birtokos személyjeles főnév, visszaható névmás

Absztrakt

A magyarban az E/1. és E/2. birtokos személyjelű főnevek (és velük összefüggésben egyes névmásfajták) tárgyrag nélkül is betölthetik a mondatbeli tárgy szerepét. Néhány összefoglaló grammatika és a Nyelvművelő kézikönyv szerint a többes számot képviselő birtokos személyjeles alakokra ez csak korlátozottan érvényes. A cikk szerzője ezt téves megkötésnek, álszabálynak tartja. Egy olyan példacsokor közreadásával kívánja cáfolni, amelyet részint írott forrásokból (elsősorban szépirodalmi művekből), részint az interneten talált hangzó anyagokból (például filmekből) gyűjtött.

 

Hivatkozások

Balogh Judit 2000. A tárgy alakja. In: Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 415.

Benkő Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.

H. Molnár Ilona 1962. A tárgy kifejezésmódja. In: Tompa József szerk., A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan. II. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 153–154.

Rácz Endre 1968. A tárgy alakja. In: Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné, A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest. 273–274.

Rácz Endre 1985. Ragtalan tárgy. In: Grétsy László – Kovalovszky Miklós főszerk., Nyelvművelő kézikönyv II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 556–557.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-23

Folyóirat szám

Rovat

Nyelvművelés