Egy raghasználati álszabályféléről

Szerzők

  • László Horváth ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.467

Kulcsszavak:

álszabály, ragtalan tárgy, birtokos személyjeles főnév, visszaható névmás

Absztrakt

A magyarban az E/1. és E/2. birtokos személyjelű főnevek (és velük összefüggésben egyes névmásfajták) tárgyrag nélkül is betölthetik a mondatbeli tárgy szerepét. Néhány összefoglaló grammatika és a Nyelvművelő kézikönyv szerint a többes számot képviselő birtokos személyjeles alakokra ez csak korlátozottan érvényes. A cikk szerzője ezt téves megkötésnek, álszabálynak tartja. Egy olyan példacsokor közreadásával kívánja cáfolni, amelyet részint írott forrásokból (elsősorban szépirodalmi művekből), részint az interneten talált hangzó anyagokból (például filmekből) gyűjtött.

 

Hivatkozások

Balogh Judit 2000. A tárgy alakja. In: Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 415.

Benkő Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.

H. Molnár Ilona 1962. A tárgy kifejezésmódja. In: Tompa József szerk., A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan. II. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 153–154.

Rácz Endre 1968. A tárgy alakja. In: Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné, A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest. 273–274.

Rácz Endre 1985. Ragtalan tárgy. In: Grétsy László – Kovalovszky Miklós főszerk., Nyelvművelő kézikönyv II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 556–557.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-23

Folyóirat szám

Évf. 121 szám 4 (2025): Magyar Nyelv

Rovat

Nyelvművelés

License

Copyright (c) 2025 László Horváth

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.