Gondolatok a nemzetiségi-nyelvi kérdés jelentôségérôl a szuverenitás értelmezésében

A „Nemzetiségi-nyelvi szuverenitása hosszú 19. században” címû kötet bemutatójára

Abstract

A Magyar Tudomány Ünnepén, 2020. november 23-án az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport „Dialógusok a szuverenitásról” című konferenci- áján Hermann Róbert mellett másodikként én kaptam azt a megtisztelő felkérést, hogy a kutatócsoport eredményeit tartalmazó kiadványok1 közül a nemzetiségi-nyelvi szuverenitással foglalkozó kötetet bemutassam. A mű a Gondolat Kiadó gondozásában 2020-ban jelent meg Budapesten a Jogtörténeti Értekezések sorozat 46. köteteként, Mezey Barna sorozatszerkesztő, Nagy Noémi szerkesztő, az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) négy jogtörténész munkatársa és a társtudományok köréből további öt szerző közreműködésével. Az alábbi írás nem klasszikus értelemben vett könyvismertetés, hanem a kötet kapcsán felvetődő gondolatok rögzítése, melyeket a fenti konferencián lehetőségem volt – az online térben megjelent – szakmai közönség előtt elmondani. Sajnálatos volt az online forma oka, a súlyos járvány, amely miatt megszokott életvitelünk mellett a szakmai konferenciákat követő beszélgetésekről is le kellett mondani, de fi gyelemre méltó volt az előny is, ami abból adódott, hogy időigényes utazás nélkül vehettem részt számos további vidéki és fővárosi jogtörténész körében az értékes rendezvényen.