Törvényszéki bíró a vádlottak padján
DOI:
https://doi.org/10.55051/JTSZ2022-2p1Absztrakt
"Nagy szenzációról” adtak hírt a napilapok 1927 márciusában. Letartóztattak egy törvényszéki bírót, akit azzal vádoltak, hogy ügyvédekkel összejátszva pénzért osztogatott nagy bevétellel járó megbízásokat. Hogy mi vezette tévútra Nagy István bírót? A megélhetési viszonyok nehézsége? A bírói fizetések rendezetlensége? Vagy egyszerűen csak a jelleme? Bármi is sodorta őt „a kriminalitásba”, ügye „kirívó szokatlanságával” keltette fel a közvélemény figyelmét, hiszen hosszú idő után ez volt az első eset, hogy „a magyar bírói karnak, ennek a mintaszerűen puritán testületnek egyik tagja ilyen súlyos vád alá került”. Nagy István ellen, aki a kényszeregyezségi és csődügyek egyik előadó bírája volt a Budapesti Királyi Törvényszéken, 1926 decemberében indult fegyelmi eljárás, amelynek folytán állásából felfüggesztették. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az ügyek intézése során súlyos szabálytalanságokat követett el.