Az önálló, független magyar jegybank megalakítása, kezdeti tevékenysége

Absztrakt

A z első világháborús vereség nyomán az Osztrák– Magyar Monarchia szétesett, területének jelentékeny részén új államok jöttek létre – Csehszlovákia, Lengyelország, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság –, illetve meglévő országok – Románia, Olaszország – területe gyarapodott jócskán. Felbomlott az osztrák–magyar és a magyar–horvát–szlovén–dalmát perszonálunió. A paritásos alapon működő jegybank – Osztrák–Magyar Bank – tevékenységének a felszámolását már az erre vonatkozó szabályozás elfogadása előtt Csehszlovákia, Lengyelország, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam és Románia 1918 végén, 1919 elején elindította. Az 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Laye-ben aláírt osztrák békeszerződés másnapján megkezdődött az Osztrák–Magyar Bank hivatalos felszámolása, amelyet a Jóvátételi Bizottság által kinevezett felszámolóbiztosok irányítottak. Magyarország esetében az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum az osztrák békeszerződéssel egyező módon rendelkezett az Osztrák–Magyar Bank felszámolásáról. Hosszas alkudozás után az 1922. májusi megállapodás lezárta az utolsó nyitott kérdést is, és a közös jegybanknak a trianoni határon belüli ingatlanai és ingóságai 2 738 232 aranykorona ellenében a magyar állam tulajdonába mentek át.