Az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvénycikk és a tankötelezettség megvalósításának baranyai gyakorlata

Absztrakt

„[A]z utóbbi negyedszázadban már állandó volt a törekvés arra is, hogy a törvényeinkben úgynevezett tankötelezettség, helyesebben a törvényben meghatározott korú gyermekek iskolábajáratásának – iskoláztatásának – kötelessége hatékonyabban érvényesíttessék, az e tekintetben tudatosan vagy könnyelműen vétők mulasztása vagy cselekedete szigorúbb megtorlásban részesíttessék, és ennek folyományaként az iskolamulasztások eseteinek száma csökkentessék.”

A tankötelezettség modern értelemben vett formájának kialakítása 1868-ban elvi szinten, majd a 19. század végén gyakorlati vonatkozásban is kezdetét vette, végül a nyolcosztályos elemi oktatás bevezetésével kristályosodott ki a ma is alkalmazott rendszer. Korábban megjelent tanulmányaimban jogtörténeti szempontból megközelítve és levéltári esetekkel gazdagítva vizsgáltam ehhez a folyamathoz kapcsolódóan a népoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. törvénycikket, az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvénycikket, az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940. évi XX. törvénycikket és annak miniszteri indokolását, valamint több vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet.