A semlegesség nemzetközi jogi fogalma és Magyarország második világháborús külpolitikai törekvéseinek jogtörténeti megközelítése a semlegesség tükrében I.
A semlegesség nemzetközi jogi fogalma
DOI:
https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-3p30Absztrakt
Szinte lehetetlen úgy írni a háborúról vagy a háborúhoz kapcsolódó jogi fogalmakról, hogy annak ne legyen szomorú aktualitása. Nem sok olyan időszak volt az emberiség történetében, amikor ne dúlt volna valahol háború. Nehéz is lett volna elkerülni ezeket az összetűzéseket, hiszen az államokat a nemzetközi jog fejlődése során egészen a 20. századig megillette a háború indításához való jog, a ius ad bellum. Az államok közötti konfliktusok elsődleges megoldási módszere a háború volt. Az emberi leleményesség és a technika fejlődésével a harcok egyre kegyetlenebbek, egyre embertelenebbek lettek, és egyre több ember életét követelték. Csupán a 19. században kezdődött el az a folyamat, amely a háború pusztításainak enyhítésére tett kísérletet. Ma már természetesen nem illeti meg az államokat a háborúhoz való jog sem, ennek megsértése is komoly nemzetközi jogsértésnek minősül.
