A fegyveresen elkövetett rablás a 19. század második felében

Absztrakt

Avagyon elleni erőszakos bűncselekmények között a rablás mindig is kiemelt jelentőséggel rendelkezett, és már az első modern magyar büntető törvénykönyvben, az 1878. évi Csemegi-kódexben is megjelent a zsarolással együtt, egy külön fejezetben  szabályozva. A Csemegi-kódex emellett már több olyan bűncselekményt is tartalmazott, amelyek esetében a fegyveres elkövetés minősítő körülményként jelent meg. A jelenleg leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, amely a „fegyveresen” minősítéssel is rendelkezik, a fegyveresen elkövetett rablás ugyanakkor a Csemegi-kódexben még nem szerepelt: a jogalkotó nem szólt a kapcsolódó tényállásról vagy minősített esetről, azonban a korabeli bírósági gyakorlatban már előfordult, és a jogi szakirodalom is részletesen foglalkozott a fegyveresen elkövetett rablás kérdéskörével. Ennek alapján felmerülhet viszont a kérdés, hogy a jogalkotó mégis milyen indokok alapján nem szabályozta a Csemegi-kódexben a fegyveresen elkövetett rablás bűncselekményét, és hogyan munkálta ki és értelmezte azt a joggyakorlat és a jogirodalom.