Miért nem kedveltük a Helytartótanácsot?
A magyarországi cenzúra korszakai 1723 és 1848 között
DOI:
https://doi.org/10.55051/JTSZ2024-4p11Absztrakt
A tanulmány végigvezeti az olvasót a cenzúra legfontosabb korszakain és jogi szabályozásán a 18–19. századi Magyarországon, ahol a cenzúra szinte folyamatosan a vallási és az államhatalom védelmét szolgáló intézményként működött. A Helytartótanács 1723-as megalakulása után az ún. „pozsonyi cenzúra” korszaka figyelhető meg, amikor a Helytartótanács egyházi bizottsága a Magyar Királyság területén az ideiglenes cenzúra eszközeivel élt. II József uralkodását „bécsi cenzúra” korszakának nevezik, mivel itt egyértelmű központosító intézkedésekre került sor. II. Lipót uralkodása idején egyértelmű szigorító intézkedéseket vezettek be, majd I. Ferenc regnálása alatt a „bécsi rendőrségi cenzúra” korszaka következett el. Ebben az időszakban minden haladó és reformorientált eszmét, nemesebb törekvést elfojtottak, így az 1848-as változások a cenzúra területén is friss levegőt hoztak, amely képes volt kiszellőztetni az áporodott eszméket.
