Formai előírások - Részletes Útmutató

 

A leadandó kézirat formátuma

• Jelenleg a szerkesztőség kizárólag elektronikus formában (e-mailben:kocsel.natalia@ppk.elte.hu) kéri az elkészült kéziratot, DOCX formátumban.
• 12 pontos Times New Roman betűtípus és másfeles sortávolság használatát kérjük.
• Kérjük, használja a honlapon elérhető sablont a kézirat beadásához.

Terjedelem

• Empirikus tanulmányok: eredeti  kutatások  vagy  másodelemzések,  esetleg  metaelemzések korábbi kutatások összegzéseként (maximális terjedelem: 60 ezer karakter, szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).

• Műhely: kutató- vagy gyakorlati műhelyek tevékenységének bemutatkozása; jó gyakorlatok, képzési programok bemutatása és/vagy hatásvizsgálata (maximális terjedelem: 80 ezer karakter szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).
• Elméleti összefoglaló: olyan, tudományos szakirodalom alapján készült összefoglaló, szisztematikus áttekintés, mely adott alkalmazott pszichológiai témában tartalmazza a legrelevánsabb, legkorszerűbb ismereteket (maximális terjedelem: 20–40 ezer karakter szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).
• Módszertan: kutatási stratégiák, módszerek és eszközök bemutatása; kérdőívek adaptálásának tapasztalatai, adatelemzési technikák és eljárások ismertetése, összefoglalók olyan módszerekről, amelyeknek Magyarországon még nincs széles körben ismert és hozzáférhető szakirodalma és/vagy kidogozott alkalmazott módszertana (maximális terjedelem: 40 ezer karakter szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).
• Könyvismertetések (recenziók), konferencia-beszámolók: főként recens, a tágabb szakmai közönség érdeklődésére számot tartó hazai és nemzetközi kiadványok bemutatása, kiemelten kezeltek a kritikai bemutatások, fontosabb konferenciák összefoglaló bemutatása, értékelése (maximális terjedelem: 15 ezer karakter szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).
• Közlemények: köszöntők, beszámolók (korlátozott számban, szokásos terjedelem 5 ezer karakter szóközökkel, absztrakttal, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt).

Címrendszer

• A tanulmány a főcímen és az esetleges alcímen kívül legfeljebb négy további címfokozatot tartalmaz (lásd alább).
• A belső címek lehetőség szerint legyenek tömörek! A címfokozatokat a nyomtatásban elsősorban tipográfiai eszközökkel igyekszünk érzékeltetni. A hierarchiára utaló egyéb jelöléseket (pl. számozás, 1, 1.1, 1.2, …) csak indokolt esetben alkalmazzuk.
• A tanulmányok belső címrendszere tipográfiailag a következőképp különül el:
• 1. rendű: KISKAPITÁLIS
• 2. rendű: félkövér
• 3. rendű: kurzív
• 4. rendű: álló

• Kérjük, a tanulmányok alcímeit NE stílusozzák!

Bekezdések

• A kéziratban egyértelműen jelöljük (sortöréssel) egy-egy bekezdés határait! Kérjük, a bekezdések elején behúzást, tabulátort ne alkalmazzanak!

Kiemelés

• A hangsúlyos szövegrészeket kurziválással (nem félkövér szedéssel) emeljük ki.
• Minden esetben kurziváljuk a főszövegben szereplő ábra-, kép- és táblázathivatkozásokat (sorszámmal együtt), de toldalék nélkül (pl. ábra, a 6. táblázatban);
• • a főszövegben és a bibliográfiában a megjelent könyvek, kötetek, folyóiratok címét.

• Az idegen szakkifejezéseket rendszerint szintén kurziváljuk.
• A toldalékolt kifejezésekkel kapcsolatos kiadói gyakorlat szerint:
• a kurzivált szóhoz járuló toldalékot is kurziváljuk akkor, ha a kiemelés (elsődleges) célja az érintett kifejezés vagy kifejezések tartalmi és/vagy retorikai hangsúlyának érzékeltetése;
• a(z utolsó) szó toldalékát nem kurziváljuk, ha a kiemelés segítségével (fogalmi) meghatározást végzünk, illetve konkrét fogalomra, tárgyra vagy személyre referálunk;
• átfedés esetén a domináns szempont szerinti írásmódot érvényesítjük;
• ha a kiemelt rész valamilyen páros írásjel (idézőjel, zárójel) közé kerül, és a kiemelt rész teljes egészében kurzív, akkor a hozzá tapadó páros írásjeleket szintén kurziválni kell.

 

Felsorolás

• A felsorolt tételek azonosítására betűk, számok és grafikus jelek egyaránt használhatók. Amennyiben a struktúra két fokozatnál mélyebb, az utóbbi lehetőséget nem javasoljuk. Bonyolultabb számozási rendszer (pl. 1.1.2.5., …) helyett szerencsésebb az eltérő jelölések hierarchiáját kialakítani; a megszokott sorrend (kívülről befelé): római számok → arab számok → nagybetűk → kisbetűk → görög betűk.
• A betűket minden esetben záró kerek zárójel, a számokat pont követi. Pl.: a), b), c)  vagy 1., 2., 3.
• A tagolást praktikus eltérő mértékű behúzásokkal is érzékeltetni.
• Ha a felsorolás nem illeszkedik mondatba, akkor a tételek végére nem teszünk írásjelet.
• Ha a felsorolás a folyószövegben, mondatba ágyazva szerepel, akkor kérjük a felsorolás jelzésére kizárólag számokat használni: (1); (2); (3). A felsorolást képező tagmondatok végére pontosvesszőt tegyünk.

Idézetek

• Általános esetben a következő idézőjeleket használjuk: a nyomdai, fentről lefelé, az óramutató járásával megegyezően irányított macskaköröm („ ”) és a lúdláb (» «). Utóbbi belső idézetek jelölésére szolgál.
• Mivel az idézetek (valamint a könyvcímek) esetében a szöveghűség kritériuma fontosságban megelőzi a magyar helyesírás és nyelvhelyesség követelményeit, ezért fokozottan ügyeljünk az eredeti szöveggel való teljes megegyezésre.
• Az esetleges kiegészítő szövegrészt szögletes zárójelben kell az idézetbe illeszteni: pl. [a szerző kiemelése].

Jegyzetek, hivatkozások

• Kérjük, szövegközi hivatkozásoknál az Amerikai Pszichológiai Társaság publikációs kézikönyve 7. kiadásának útmutatóját kövesse (APA 7^th).¹ Ennek megfelelően angol hivatkozási rendet kérünk használni a szövegközi hivatkozásokban (úgy mint a ’&’ és ’et al.’ rövidítések).

• Publication Manual of the American Psychological Association: the Official Guide to APA Style. Seventh edition. American Psychological Association, 2020.
• Művekre, szövegekre (illetve részleteikre) szövegközi kerek zárójelben, a szerző(k) vezetéknevének és a publikáció bibliográfiai azonosítására alkalmas évszámának vagy évszámból képzett egyedi jelölésének a megadásával hivatkozzon, pl. (Freeman, 1975), (Gray & McCormic, 1996a)! Az évszám után nincs pont.

o Oldalszámra hivatkozásnál a következők szerint járjon el: (Fine & Ulrich, 1988, p. 13), (Tymchuk, 1981b, pp. 12–74).

o Amennyiben adott szerző(k) több művére együtt hivatkozunk (több szerző esetén nevük egyező sorrendjében), az azonosítók közé vesszőt teszünk: (Galambos, 1992, 1994a, 1994b). Ha azonban valamelyik mű esetében oldalszámot is megadunk, az érthetőség kedvéért a vesszők helyett pontosvesszőket szerepeltetünk: (Hull, 1981, pp. 564–566; 1999), (Ricoeur, 1995; 2001, p. 23).

o Ha több szerző különböző műveire együtt hivatkozunk (vagy a szerzők neve eltérő sorrendben szerepel), pontosvesszővel választjuk el őket: (Scheier & Carver, 1983; Carver & Scheier, 1998), (Russell, 1968, 1976; Schank & Abelson, 1977).

o Ha többszerzős műre hivatkozunk, két szerzőig kiírjuk a vezetékneveket, az „&” szóval kötve össze őket. Három vagy annál több szerző esetén csak az elsőt nevesítjük, és az „et al.” formulát csatoljuk hozzá.

o Amennyiben a főszövegben a hivatkozás részeként szerepel a szerzők mindegyikének legalább a vezetékneve (vagy az elsőé és az „és munkatársai/szerzőtársai” kifejezés), akkor elegendő a zárójelben csak az évszám-azonosítót szerepeltetni. [Pl. Katz és Frost (1992) álláspontja szerint…] Ilyenkor az esetleges oldal- vagy kapcsolódó publikációs hivatkozást a mondat vagy tartalmi egység végére kell tolni.

• A többször szereplő művekre és szerzőkre vonatkozóan magyar utalásokat, rövidítéseket használjon: uő, uo., i. m., o., ld., vö. stb.!
• Amennyiben egymás után többször hivatkozunk ugyanazon műre, és az ’uo.’ rövidítést használjuk a következőképp: (Uo.: p. 13)
• A fejezet- vagy szövegvégi jegyzetelés helyett válassza a lapalji jegyzetelési formát!

 

Bibliográfia

Az APA 7. hivatkozási szabványához alkalmazkodva:

• A bibliográfia legyen évszámkiemelő. A mű kiadási évszámából, esetleg évszámaiból, fordítási évéből stb. kialakított, a hivatkozásokban szereplő egyedi azonosító a címet megelőzve, attól ponttal elválasztva, zárójelben szerepeljen! [Hesse, H. (1943/2000). Az üveggyöngyjáték.]
• Az irodalomjegyzéknek a következő – megszokott – formai és strukturális követelményeknek kell megfelelnie: o A szerzők, szerkesztők stb. (továbbiakban: alkotók) vezetékneve előzze meg a keresztnevüket, szükség esetén (tipikusan magyar és külföldi alkotók idegen nyelvű műveinél) vesszővel elválasztva! Ez vonatkozzon a cikk, tanulmány stb. lelőhelyéül szolgáló könyv, kötet alkotóira is!
• o  A keresztneveket kezdőbetűikkel rövidítjük. (Badiani, A., Browman, K. E., & Robinson,E.)

• A zárójeles hivatkozással ellentétben a mű valamennyi alkotójának a neve szerepeljen felsorolva! Az „et al.” rövidítés bibliográfiában nem alkalmazható.

• A könyvek, tanulmányok első szerzőjük (stb.) vezetékneve szerint kerülnek sorrendbe. Az első szerző egyezése esetén a kevesebb szerzővel rendelkező művek megelőzik a több szerzővel rendelkezőket.
• : Golden, G. K.
• Golden, G. K., & Kevin, S.
• Golden, G. K., Anthony, E. J., & Kevin, S.

• Az APA kézikönyv 7. kiadása szerint 20 szerzőig mindegyik szerzőt felsoroljuk a hivatkozásokban
• Azonos alkotó(k) különböző művei kronologikus sorrendben álljanak. (Természetesen az alkotók azonos sorrendjét is feltételezve.) Amennyiben az évszám is megegyezik, a címek ábécérendje dönt, az azonosítóban pedig az évszám egy szóköz nélkül kapcsolt kis latin betűvel egészül ki. (1967a, 1967b stb.)
• A bibliográfiában – a folyószöveg hivatkozásaihoz hasonlóan, de az utalásoktól és a lábjegyzet hivatkozásaitól eltérően – az oldalszámok utáni „p.” rövidítés elmarad.
• A bibliográfiára nézve a következő tipográfiai követelmények érvényesek:
• Álló betűvel írandó(k) az alkotó(k) neve(i) és álló számokkal az ő(ke)t kerek zárójelben követő évszám(ok). Szerkesztők megnevezésekor a(z utolsó) név és a zárójel közé újabb kerek zárójelben az („Ed.”)/(„Eds.”) kifejezés ékelődik szintén álló betűkkel. Utána pontot teszünk.
• Megjelent könyv címe kurzív; cikk, tanulmány, kézirat stb. címe álló.
• Könyvcím után pont szerepel. (Kivétel: ha a cím maga írásjelre végződik.)

Könyv esetében mindenképpen meg kell adni a kiadó nevét. A címen kívül valamennyi adat álló. Ha oldalszámot is megad, a kiadás helyét záró pont után álló számokat és nagykötőjelet használjon, a sort ponttal zárja!

Pl.

Christian, B., & Griffiths, T. (2016). Algorithms to live by: The computer science of human decisions. Henry Holt and Co.

Pridham, K. F., Limbo, R., & Schroeder, M. (Eds.). (2018). Guided participation in pediatric nursing practice: Relationship-based teaching and learning with parents, children, and adolescents. Springer Publishing Company.

• Szerepeljenek a bibliográfiában az alábbi adatok is: kötet-, rész-, kiadás- vagy - sorszám, amennyiben többkötetes műről van szó. A kötetszám „1–n” alakban adandó meg, ahol n az utolsó kötet sorszáma. A kötetszám és -sorszám közvetlenül a cím után helyezkedik el. Magyar kötet esetében a „kiadás” megjelölést, angol vagy idegen nyelvű munka esetében az „ed.” (azaz: edition) rövidítést használjuk. (Ez utóbbi esetben a sorszám angol nyelvben használatos formátumát adjuk meg, lásd alább.)

Pl.

Brown, L. S. (2018). Feminist therapy (2nd ed.). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000092-000

Takács E. (1984d). Anyanyelvünk érdemjegyei (1–2. rész). Köznevelés, 40(35), 15.; 40(36), 15.

• Kötetben megjelent tanulmány esetében mindenképpen meg kell adni az álló „In” kifejezés és egy szóköz után a könyv fent jellemzett adatait a korábbiakkal megegyező módon. Az oldalszámot ilyen esetben a bennfoglaló mű címe után, zárójelben, a „p./pp.” rövidítések után kell szerepeltetni.

Pl.

Balsam, K. F., Martell, C. R., Jones, K. P., & Safren, S. A. (2019). Affirmative cognitive behavior therapy with sexual and gender minority people. In G. Y. Iwamasa & P. A. Hays (Eds.), Culturally responsive cognitive behavior therapy: Practice and supervision (2nd ed., pp. 287–314). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000119012

• Folyóiratban megjelent cikk esetében mindenképpen meg kell adni a folyóirat rövidítés nélküli címét, tőle vesszővel és szóközzel elválasztva a folyóirat számát (arab számokkal), vessző és szóköz után a cikk kezdő és záró oldalszámát (szóköz nélküli nagykötőjellel tagolva). A sort pont zárja. A cím és a folyóirat évfolyamszáma kurzív írásmóddal szerepeljen, a lapszám és az oldalszámok állóval!

Pl.

McCauley, S. M., & Christiansen, M. H. (2019). Language learning as language use: A cross-linguistic model of child language development. Psychological Review, 126(1), 1–51. https://doi.org/10.1037/rev0000126

Burin, D., Kilteni, K., Rabuffetti, M., Slater, M., & Pia, L. (2019). Body ownership increases the interference between observed and executed movements. PLOS ONE, 14(1), Article e0209899. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0209899

• Előadáson, konferencián stb. elhangzott vagy kiosztott anyagot a rendezvényre való hivatkozással lehet megadni. Ilyenkor a cím álló.

Pl.

Fistek, A., Jester, E., & Sonnenberg, K. (2017, July 12–15). Everybody’s got a little music  in  them:  Using  music  therapy  to  connect,  engage,  and  motivate [Conference session]. Autism Society National Conference, Milwaukee, WI,United States. https://asa.confex.com/asa/2017/webprogramarchives/Session9517.html

Ha azonban az anyag nyomtatásban már megjelent, könyvészeti adataival kell szerepeltetni, s az elhangzás körülményeit a cím után, álló betűvel, szögletes zárójelben, ponttal zárva lehet rögzíteni.

 

• Kézirat, disszertáció, publikálás alatt álló kéziratok:

Pl.

Harris, L. (2014). Instructional leadership perceptions and practices of elementary school leaders [Unpublished doctoral dissertation]. University of Virginia.

Hutcheson, V. H. (2012). Dealing with dual differences: Social coping strategies of gifted and lesbian, gay, bisexual, transgender, and queer adolescents [Master’s thesis,The College of William & Mary]. William & Mary Digital Archive. https://digitalarchive.wm.edu/bitstream/handle/10288/16594/HutchesonVirgini a2012.pdf

Lippincott, T., & Poindexter, E. K. (2019). Emotion recognition as a function of facial cues: Implications for practice [Manuscript submitted for publication]. Department of Psychology, University of Washington.

 

• Internetes hivatkozás mintái:

Pl.

Avramova, N. (2019, January 3). The secret to a long, happy, healthy life? Think age-positive. CNN. https://www.cnn.com/2019/01/03/health/respect-toward-elderly-leads-to-long-life-intl/index.html

Alsaker, F. D. (2014). Bullying in Kindergarten. http://www.education.com/pdf/kindergarten-bullying/

 

Számok, statisztikai adatok megjelenítése

• Az APA 7. szabványához alkalmazkodva elősorban²
• Az 1-nél kisebb értékeknél is jelenítsék meg a 0-át a tizedesvessző előtt (magyar cikkeknél tizedesvessző, angol nyelvű cikkeknél pont)
• Kerekítsenek 2 tizedesjegyre (kivéve: p értékek esetében: ha a p érték nagyobb, mint 0,001, írják ki a pontos értéket, ha kisebb, p < 0,001)
• a statisztikai elemzéshez szükséges összes együtthatót tüntessék fel az eredmények bemutatásakor
• az együtthatók rövidítéseit kurzívan jelenítsék meg (pl. t érték, r, p)
• minden rövidítést, amely nem statisztikai szimbólum/rövidítés, kérünk definiálni (pl. ANOVA: varianciaanalízis)
• A matematikai írásjelek előtt és után mindig van (egy!) szóköz (kivéve a negatív értéket jelző mínusz [-] és a % esetében – ezek ugyanis a számsorhoz tapadnak

²Lásd: https://apastyle.apa.org/instructional-aids/numbers-statistics-guide.pdf

 

Összefoglaló (absztrakt)

Az összefoglaló strukturált legyen, amelyet 3-6 kulcsszó felsorolása követ. Kérjük, hogy az absztraktot és a kulcsszavak listáját az alábbi instrukció szerint készítse el!

• Az absztrakt (összefoglalás) nem haladhatja meg a 250 szót.
• Az absztraktot tagolni kell a következők alapján és ezeknek az alcímeknek meg is kell jelennie az absztraktban: Háttér és célkitűzések, Módszer, Eredmények, Következtetések. (A nem empirikus kutatást bemutató kézirat értelemszerűen eltérhet ettől.)
• Az angol absztraktban (Summary) ugyanez: Bakcground and Aims, Methods, Results, Discussion.
• Az angol absztrakt elején az angol címet is fel kell tüntetni!
• A két absztrakt tartalmilag semmiben nem térhet el egymástól.
• Az absztraktnak önmagában is értelmesnek kell lennie, azaz egy-két mondatban definiálnia kell a kézirat célkitűzéseit (Háttér és célkitűzések), bemutatni az alkalmazott módszerek legfontosabb elemeit, beleértve a mintát, eszközöket, eljárást (Módszer), összefoglalnia a legfontosabb eredményeket (Eredmények) és végül egy, legfeljebb két mondatban levonni a kutatás konklúzióit (Következtetések).
• Kulcsszavak: Az absztrakt mellé meg kell határozni három–hat szót vagy kifejezést, amelyek jellemzőek a tanulmány tartalmára. Ezek a tárgymutató létrehozását és a keresés megkönnyítését (PsychInfo, PubMed stb.) szolgálják.

 

Egyéb útmutatás

• Az ’ábra’, ’kép’ és ’táblázat’ szavak a megfelelő sorszámmal együtt mindig kurzívak, a címek pedig állóak, írásjel nélkül:

o  Például:

•     5. táblázat. A fejlődést magyarázó tényezők
  

•     2. ábra. Tanácsadói kompetenciaterületek
  

• A táblázat címe a táblázat fölé kerüljön, az ábráé pedig az ábra alá. A beküldött kézirat részét képezik az ábrák, táblázatot, azok végleges helyén megjelenítve.
• Az ábrára/táblázatra vonatkozó utalás legyen a szöveg része.
• Maximum 4 táblázat/ábra jeleníthető meg egy kéziratban.
• Az ábrákat, táblázatokat kizárólag szerkeszthető formában fogadjuk el (kivétel a scannelt, eredeti források képként való megjelenítése, de kérjük a szerzőket, a felbontásra ez esetben is ügyeljenek).

 

Képes elemek, táblázatok

• A kéziratbeli táblázatoknak szintén szerkeszthető struktúráknak kell lenniük. Amennyiben egyszerű képként jelennek meg a kéziratban, kérjük a szerkeszthető állományt külön elküldeni.
• Amennyiben kép, fotó, térkép, grafikon, diagram vagy ábra szerepel a szövegben, kérjük, hogy ezeket az illusztrációkat – jogtisztán – a kézirattól elkülönítve is megküldeni szíveskedjenek (képek esetében eredeti méretben, 300 dpi felbontásban, .jpg vagy .tiff kiterjesztésben; ábra, diagram stb. esetén pedig PPT-, Excel- vagy Word-fájlban, szerkeszthető elemekkel).

DOI-azonosító

• Az Alkalmazott Pszichológia DOI-számmal (digital object identifier) rendelkező tudományos folyóirat. Ám a kölcsönösség kívánalmának megfelelően a szöveggondozásra és kiadásra benyújtott kézirat számára csak akkor igényelhető DOI-azonosító, ha a kézirat irodalomjegyzékében fel van tüntetve minden hivatkozott mű DOI-száma (amennyiben az létezik).
• A DOI-k rendszerint megtalálhatók a hivatkozott mű kiadói/szerkesztőségi honlapján, illetve magában a kiadványban is (rendszerint a címnegyedben, a fejlécben vagy a                                                                             láblécben). Amennyiben ezeken a helyeken nem találjuk az azonosítót, a Crossref weboldalon (https://doi.crossref.org/simpleTextQuery) van lehetőség ennek felkutatására. Itt a bibliográfiai adatok megadásával tudják ellenőrizni, hogy az adott műnek létezik-e azonosítója (sok kiadó visszamenőlegesen is ellátja DOI-val a műveket, így minden esetben ellenőrizni érdemes azok meglétét).
• A DOI-számot minden esetben kattintható linkként, azaz a „https://doi.org/...” formátumba foglalva kell feltüntetni.
• Ezek mentén kérjük a kéziratot olyan irodalomjegyzék kíséretében leadni, amely az egyes tételek végén (a fent megadott példák szerint, hiánytalanul) szerepelteti ezek DOI-azonosítóit.

 

Frissítés dátuma: 2024. szeptember 24.