A műfajok életciklusai

Absztrakt

A kutatók még a „műfaj” jellegét illetően sem értenek egyet. Kérdéses például, hogy szöveges mivoltuk vagy társadalmi recepciójuk határozza meg inkább a műfajokat? Állandó kategóriáknak, évszázadokon átívelő történelmi konstrukcióknak vagy éppen rövid távú generációs jelenségeknek számítanak? A tanulmány e véget nem érő vitákhoz kapcsolódik újszerű kvantitatív módszerekkel. Kimutatja, hogy a műfajok társadalmi és szövegalapú definíciói jól összehangolhatók: az olvasó ítélete alapján meghatározott műfajok a szöveg bizonyos jegyei alapján is felismerhetők. Erre az eredményre építve a tanulmány a műfajok szokásos élettartamával kapcsolatos ellentmondásokat vizsgálja. Kiderül, hogy a különféle műfaji modellek gyakran még akkor is összeegyeztethetők egymással, ha definíciójuk különböző korok olvasói ítélete alapján született. Így például azok a modellek, amelyek felismerik a tizenkilencedik századi „detektívtörténeteket” és „tudományos románcokat”, a huszadik századi „krimit” és „sci-fit” is felismerik. A bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy – bár a műfajok bizonytalan történelmi konstrukciók – egy részük jóval maradandóbb, mint ahogy azt az irodalomtörténészek feltételezik. Ám ez nem minden esetben igaz. A gótikus irodalom például éppen olyan laza és változékony, mint amilyennek a kritikusok eddig is tekintették.