Szólásmagyarázatok a kemence tájékáról
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.1.71Kulcsszavak:
szólások, szólásmagyarázatok, történeti frazeológiaAbsztrakt
A tanulmány számos a kemence komponenssel alakult szólást és közmondást mutat be. Egyik fő célja, hogy bizonyítsa, hogy O. Nagy megesküdt a kemencesuttonnyal formában adatolt szólása nagy valószínűséggel tévedésen alapul, valójában a megesküdt a kemence a suttonnyal forma lehetett a helyes. Ebből fakadóan a kifejezés értelme sem az, hogy ʼotthon ül, lebzselʼ, hanem hogy ʼ<összeillő emberek> szövetségre lépnek egymássalʼ. Az összeillés forrása lehet a hasonló anyagi helyzet, a hasonló természet is, a szövetség pedig lehet házasság férfi és nő között, de szövetkezés valamely cél elérésére vagy barátság is. – A dolgozat további része a sutba vág/dob szólások eredete mellett a mára már kihalt ártatlan, mint a pemet a kemencétől, illetve ártatlan, mint a kerék a kemencétől szóláshasonlatokat igyekszik magyarázni, valamint amellett érvel, hogy a Kemence (nem) Velence szólás két főnévi komponense lehet ugyan tulajdonnév is, mint O. Nagy gondolja, de az sem zárható ki, hogy eredetileg akár mindkét összetevő köznév is lehetett.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.