A Magyar Nemzeti Helynévtár Program
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.4.471Kulcsszavak:
helynévkutatás, helynévtárak, helynévgyűjtés, Magyar Tudományos AkadémiaAbsztrakt
A magyar helynévkutatás előtörténete a 19. század elején indult, és az elmúlt két évszázad alatt többször is folytak olyan munkálatok, amelyek célja a magyar helynévkincs összegyűjtése volt. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával létrejött Magyar Nemzeti Helynévtár Program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Kárpát-medence mgyar helynévállományát teljességre törekvően összegyűjti, és a névanyagot megfelelően dokumentálva és az egyes nevek analitikus elemzését elvégezve tárja a szűkebb szakmai és a szélesebb érdeklődő közönség elé. A helynévfeltáró munka széleskörű tudományos összefogás révén valósul meg, elsősorban a térség egyetemeinek bázisán, ahol a program munkatársainak szakmai képzése és felkészítése is folyik. A munka egységes kivitelezését online tananyagok segítik. A program kiterjed a fenti térség minden magyar nyelvű településére, de Magyarország területén emellett a kisebbségi nyelvek névhasználatára is. Az élőnyelvi helynévanyag mellett tekintettel van a történeti források helynévadataira is, egészen a magyar írásbeliség kezdetéig visszanyúlóan. A helynevek tudományos felhasználhatóságának sokszínűségéből adódóan a program szükségszerűen multi- és interdiszciplináris jellegét a munkatársi gárda szakmai összetétele biztosítja. Az évtizedes időszakra tervezett program online adatbázisok és nyomtatott könyvek formájában is közzéteszi a helyneveket, megújítva és jelentősen bővítve ezzel a helyneveket forrásként felhasználó tudományok teljes forrásbázisát.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 István Hoffmann
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
