A rejtélyes hisz igénk eredetéről

Szerzők

  • László Honti Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.2.191

Kulcsszavak:

etimológia, morfológia, szemantika

Absztrakt

Ez az ige az ún. instabil tövű igék egyike, amelyekből a hisz igével együtt összesen hét van: tësz, lësz, vësz, visz, ëszik, iszik. A hisz azzal tűnik ki e csoportból, hogy felszólító módú alakjaiban hosszú ďď (= ggy) van a többi ige rövid ď-jével (= gy) szemben, vö. higgy! ↔ tégy!. Ezen ige eredetét egy *kämä / *kemɜ hangalakú lexémában vélték megtalálni a kutatók (Lewy és Rédei), amelynek jelentése Lewy szerint ’kemény, szilárd’ lehetett; ez a magyarázat a szemantikai párhuzamok alapján lehetségesnek tűnik. A hisz ige etimológiai értelmezésében azonban két komoly probléma van: nincsen megnyugtató magyarázat a szókezdő h- mibenlétére és az imperativusi -ggy(-)s tő eredetére.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-07-25

Folyóiratszám

Évf. 119 szám 2 (2023): Magyar Nyelv

Rovat

Szó- és szólásmagyarázatok

License

Copyright (c) 2023 László Honti

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.