A rejtélyes hisz igénk eredetéről

Szerzők

  • László Honti Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.2.191

Kulcsszavak:

etimológia, morfológia, szemantika

Absztrakt

Ez az ige az ún. instabil tövű igék egyike, amelyekből a hisz igével együtt összesen hét van: tësz, lësz, vësz, visz, ëszik, iszik. A hisz azzal tűnik ki e csoportból, hogy felszólító módú alakjaiban hosszú ďď (= ggy) van a többi ige rövid ď-jével (= gy) szemben, vö. higgy!tégy!. Ezen ige eredetét egy *kämä / *kemɜ hangalakú lexémában vélték megtalálni a kutatók (Lewy és Rédei), amelynek jelentése Lewy szerint ’kemény, szilárd’ lehetett; ez a magyarázat a szemantikai párhuzamok alapján lehetségesnek tűnik. A hisz ige etimológiai értelmezésében azonban két komoly probléma van: nincsen megnyugtató magyarázat a szókezdő h- mibenlétére és az imperativusi -ggy(-)s tő eredetére.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-07-25

Folyóiratszám

Rovat

Szó- és szólásmagyarázatok