Nyakába rántja a büdös berhét
Adalékok néhány régi szólásunk értelmezéséhez
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.1.76Kulcsszavak:
történeti nyelvészet, etimológia, történeti lexikológia, történeti frazeológiaAbsztrakt
A címben jelzett szólás szerepel O. Nagy Gábor frazeológiai szótárában, de mind az értelme, mind a benne szereplő berhe komponens jelentése tévesen van feltüntetve. A tanulmány a kifejezés valódi értelmét igyekszik bizonyítani, s bemutatja, hogy a 17. században, de később is több olyan szólás létezett a magyarban, melyekkel azt lehetett kifejezni, hogy valakire ʼvisszafordítják a saját érvelését, s ezzel szégyenbe hozzákʼ. Ezek közé tartozott a Pázmánynál többször is adatolható nyakába rántják a büdös berhét, melynek főnévi komponense – O. Nagy Gábor állításával szemben – nem ʼbőrkötényʼ, hanem ʼnadrág, (alsó)gatyaʼ jelentésű. Ennek léteztek egyéb variánsai is, amelyekben valakinek nyakába fordítják az érveit, hibáit, vagy – erősebben metaforizált képpel – a nyakába fordítják a párlúgot. Ez a párlúg a szapuláshoz használt hamulúg volt, amely marta a nyak bőrét. Mind a berhe, mind a párlúg komponens szerepelt ezeken túl még más szólásokban is, pl. hogy valakinek van/nincs foltos berhéje, vagy, toldozza-foldozza a foltos berhét, illetve hogy öntögeti valakire a párlúgot, azaz ʼszidalmazzaʼ.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
