Tegezés és magázás a globális kommunikációs gyakorlatban. Esettanulmány különböző nyelvkultúrák IKEA-katalógusai alapján
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.4.426Kulcsszavak:
személyes névmások, fordítás, összehasonlító pragmatika, IKEA, globalizációAbsztrakt
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Juliane House, Dániel Zoltán Kádár, Bertalan Ákos Apatóczky
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
