Az alapfrekvencia változásának mértéke spontán magyar kijelentő mondatok eső dallamaiban
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.3.317Kulcsszavak:
hanglejtés, standardizáció, eső dallam, kijelentő megnyilatkozás, spontán beszédAbsztrakt
A tanulmány célja, hogy felmérje, a magyar spontán beszéd kijelentő megnyilatkozásaiban az eső és féleső dallamokban tapasztalható szótagközi esések közül melyik pozícióban található a legmarkánsabb. Kutatásunkban 60 nemdohányzó fiatal felnőtt beszédmintáit elemeztük, összesen 300 kijelentő megnyilatkozást Cantero – Font-Rotchés Melodic Analysis of Speech modellje alapján, melynek központi eleme a dallam-standardizáció. A kapott eredmények alapján az eddigi szakirodalommal összhangban a legradikálisabb esés az első hangsúlyos szótagról a következőre történik, a hangsúlyos szótagokról jelentősebb, mint a hangsúlytalanokról, az utolsó hangsúlyos szótagról történő esés azonban a többi hangsúlyoshoz képest nem különbözik szignifikánsan. A vizsgálat alapján az is kijelenthető, hogy spontán beszédben a mondatvégi lebegő jellegű (emelkedő és szinttartó) dallamok aránya még az eső dallamokét is meghaladhatja.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Kata Baditzné Pálvölgyi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
