„És kezdetben vala a szó, a magyar szó…”

Herczeg Ferenc nyelvváltásáról

Absztrakt

Az 1945 és 1980 között elhallgatott, megtűrt, tiltott szerző, Herczeg Ferenc sajátos életútja, ún. „nyelvi életútja” dióhéjban: hogyan válik a bánsági sváb származású, német anyanyelvű fiú a magyar drámát az európai siker útjára emelő magyar drámaíróvá, a nemzeti törekvések elkötelezett írójává, nagysikerű magyar prózai és drámai életmű megteremtőjévé. A kutatás tárgya: mivel magyarázható, hol és hogyan érhető tetten Herczeg Ferenc nyelvváltásának ilyen mértékű sikere, hiszen „aligha volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc…” (Hegedűs 1976: 245). A nyelvi életút vizsgálata magyarázatot ad a herczegi siker kulcsának tekintett alkalmazkodásra, továbbá arra is, hogy a szerző kétnyelvűsége mennyiben járult hozzá a siker megalapozásához. A társadalmi, kulturális és nyelvi asszimiláció Herczeg esetében olyannyira sikeres, hogy számtalan spekulációra ad okot. A kritika túlnyomó része viszont a társadalmi alkalmazkodás mozgatórugóit, irányait kutatja, kevésbé reflektál a nyelvi asszimilációra. Bizonyításra váró tételem, hogy a sváb származású, német anyanyelvű Herczeg az irodalomcentrikus magyar kultúra hatására vált magyarrá.