Olvasói elvárások és nyelvi adatok ütközése történeti szövegek elemzésekor
Felvetések Grice maximáinak alkalmazásához – diakrón szempontból
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.4.428Kulcsszavak:
történeti szociopragmatika, történeti diskurzuselemzés, grice-i maximák, boszorkányper, perirat, tárgyalótermi diskurzus, gendernyelvészetAbsztrakt
Írásomban házaspárok elleni boszorkányperek periratait történeti szociopragmatikai megközelítéssel elemzem a grice-i maximáktól való eltérések mentén. A perek iratainak elemzése során, különös tekintettel a bűnösök közös kezelésére, az anyagot aszerint rendeztem el, hogy az iratokban milyen eltérések figyelhetők meg a maximáktól, különösen a mai olvasó szemszögéből. Bemutattam, hogy a magyar anyag eltérő sajátosságainál fogva kevésbé alkalmas arra a megközelítésre, amelyet a salemi periratok vizsgálatakor alkalmaznak. Másrészt a vizsgálati anyagba beépítettem a nyilatkozatok átiratainak azokat a részeit, amelyekből a mai olvasó gyaníthatja a maxima megsértését, vagy ahol az ilyen jogsértésekre kifejezett metanyelvi reflexió történt. Hasznosnak találtam a középmagyar kori és a mai olvasó közötti kommunikáció hangsúlyozását; ebből a szempontból a tárgyalási dokumentum egésze ellentmondhat az együttműködési elvnek, mivel az olvasó elvárja, hogy a dokumentum egyértelműen jelezze, hogy az egyes tettesek bűnösek vagy nem. Az elemzés során számoltam azzal a lehetőséggel, hogy a maximák tartalma idővel változhat (különösen a második minőségi maximáé, illetve – a tettestársak együttes kezelése miatt – a relevanciamaximáé); ezt hangsúlyozza a mai olvasót előtérbe helyező szemlélet.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zsuzsanna Havasi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.