Olvasói elvárások és nyelvi adatok ütközése történeti szövegek elemzésekor

Felvetések Grice maximáinak alkalmazásához – diakrón szempontból

Szerzők

  • Zsuzsanna Havasi Eötvös Loránd Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.4.428

Kulcsszavak:

történeti szociopragmatika, történeti diskurzuselemzés, grice-i maximák, boszorkányper, perirat, tárgyalótermi diskurzus, gendernyelvészet

Absztrakt

Írásomban házaspárok elleni boszorkányperek periratait történeti szociopragmatikai megközelítéssel elemzem a grice-i maximáktól való eltérések mentén. A perek iratainak elemzése során, különös tekintettel a bűnösök közös kezelésére, az anyagot aszerint rendeztem el, hogy az iratokban milyen eltérések figyelhetők meg a maximáktól, különösen a mai olvasó szemszögéből. Bemutattam, hogy a magyar anyag eltérő sajátosságainál fogva kevésbé alkalmas arra a megközelítésre, amelyet a salemi periratok vizsgálatakor alkalmaznak. Másrészt a vizsgálati anyagba beépítettem a nyilatkozatok átiratainak azokat a részeit, amelyekből a mai olvasó gyaníthatja a maxima megsértését, vagy ahol az ilyen jogsértésekre kifejezett metanyelvi reflexió történt. Hasznosnak találtam a középmagyar kori és a mai olvasó közötti kommunikáció hangsúlyozását; ebből a szempontból a tárgyalási dokumentum egésze ellentmondhat az együttműködési elvnek, mivel az olvasó elvárja, hogy a dokumentum egyértelműen jelezze, hogy az egyes tettesek bűnösek vagy nem. Az elemzés során számoltam azzal a lehetőséggel, hogy a maximák tartalma idővel változhat (különösen a második minőségi maximáé, illetve – a tettestársak együttes kezelése miatt – a relevanciamaximáé); ezt hangsúlyozza a mai olvasót előtérbe helyező szemlélet.

##submission.downloads##

Megjelent

2018-12-12

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok