Adalékok Simon bíró szólásunk jelentéséhez és keletkezéséhez
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.3.334Kulcsszavak:
szólás, szólásmagyarázat, szólásfejtés, frazeológia, történeti frazeológia, lexikológiaAbsztrakt
A Simon bíró, ma már nem használt kifejezést, először 1541-ben jegyezték fel. Jelentése azonban nem egyértelmű: egyes gyűjteményekben ʼpapucsférjʼ, máshol a férjüket papucs alatt tartó ʼkardos asszonyokraʼ is használták; mi több, egyesek az ʼesztelenségʼ jelentést adják meg. Eredetére is többféle magyarázat létezik. Az egyik értelmezés szerint az idióma egy Simon nevű bíróra utal, akit a felesége elnyomott, de később kiderült, hogy az idióma egy német főnévre, a Siemann „papucsférj”-re nyúlik vissza, így a kifejezés egy módosított formájú frazeológiai kölcsönzés, amelyhez később hozzáadták a bíró komponenst, talán olyan német formák hatására, mint a Doktor Siemann. A német lexéma, a Siemann is utalhat ’nőies férfire’ és ’papucsférjre’ is, így a magyar mindkét jelentéssel kölcsönözhette a kifejezést. A magyar idiómának van egy kiterjesztett változata is: Simon bíró hajtja a lovat. Ennek a teljesebb formának az első megjelenése Baranyai Decsiben (1598) található, ahol a befejezést a latin megfelelője, a Currus bovem trahit ʼa szekér húzza az ökrötʼ is befolyásolhatta.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
