A hiperbola és a litotész funkciói magyar nyelvű egyetemisták diskurzuskiegészítéses tesztjeinek eredményeiben
1. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.3.298Kulcsszavak:
hiperbola, litotész, diskurzuskiegészítéses teszt, nyelvi benyomáskeltésAbsztrakt
A tanulmány létrejöttét egy, a nyelvi benyomáskeltésre fókuszáló diskurzuskiegészítéses teszt eredményei motiválták. A tesztre adott válaszokban szembetűnő volt a hiperbola és a litotész gyakori előfordulása, viszont ezek az előfordulások eltérő szereppel bírtak. A dolgozat felvázolja a klasszikus retorikai definíciókat, majd elhelyezi a hiperbolát és a litotészt napjaink pragmatikai megközelítéseiben. E két jelenség funkcióit a kontextuális és pragmatikai tényezők meghatározzák, a dolgozat pedig azok rendszerezésére és a hétköznapi nyelvhasználatban betöltött funkciók meghatározására törekszik. Emellett a hiperbola, a litotész és a nyelvi benyomáskeltés viszonyát tárja fel a hétköznapi nyelvhasználatban, melyet Nemesi (2000, 2010, 2011) megfigyelése motivált, miszerint ezek az eszközök a nyelvi benyomáskeltés eszközei is egyben. A diskurzuskiegészítéses tesztet 72 magyar nyelvű egyetemista töltötte ki. Az eredmények Nemesi (2010) vizsgálatához hasonlóan azt mutatják, hogy a hízelgés a hiperbola egyik fő funkciója, míg a litotész esetében a válaszok Domonkosi (2009) által megjelölt funkciókat (kicsinyítés, nyomatékosítás) elégítették ki. Az eredmények azt is sugallják, hogy a hiperbola és a litotész a nyelvi benyomáskeltési taktikák realizációját segítik elő.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Éva Szabó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.