A testrésznevek metaforikus kiterjesztésének kulturális varianciája
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.3.257Kulcsszavak:
konceptualizáció, kultúra, metafora, testesültség, testrészAbsztrakt
A tanulmány az emberi test fogalmának kulturális beágyazódását vizsgálja kulturális-kognitív nyelvi keretek között. A testrészek, szervek, testnedvek számos metaforikus kifejezés alapjául szolgálnak, amelyek egyrészt a fiziológiai tapasztalatban gyökereznek, másrészt kulturálisan és történelmileg beágyazódnak. A test kulturális konceptualizálása tehát a fiziológiai tapasztalat, a megismerés, a kultúra és a nyelv metszéspontjában álló folyamatként fogható fel. A tanulmány kérdései a következők: (1) Mi a kultúra szerepe a testrészek figuratív (metaforikus vagy metonimikus) névhasználatában? (2) Mely fogalmi területeket használjuk dominánsan a metaforikus kifejezésekben? A cikk áttekintést ad a testrészek elnevezéseinek metaforikus kiterjesztésének főbb irányairól magyar példákon és számos más nyelven végzett kutatás eredményein keresztül. Ezek az irányok magukban foglalják az érzelmek, a megismerés, az interperszonális kapcsolatok, a kulturális értékek, valamint a térábrázolás és a grammatika kérdéseit.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Judit Baranyainé Kóczy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.