A szegmentumok bemutatása a régi magyar grammatikában
1. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.1.38Kulcsszavak:
korai magyar grammatikák, akusztikai és artikulációs fonetika, fonetikai terminológia, fonetikatörténet, magyar szegmentumokAbsztrakt
A korai magyar nyelvtanok és a latin nyelven írt magyar nyelvtani irodalom számos leírást tartalmaz a magyar szegmensleltárral egészében, vagy egyes fonémák összefüggésében. A cikk egyik célja, hogy bemutassa a nyelvtani szerzők által a magyar szegmensleltár jellemzésére használt terminológiát. A tanulmány megvizsgálja az egyes szerzők műveiben szereplő terminológia eredetét és változatait, valamint a szegmensek halmazával, tagolásával és az általuk kiváltott pszichoakusztikus képpel kapcsolatos kortárs feltételezéseket is. A dolgozat másik célja annak vizsgálata, hogy a modern kísérleti fonetika eredményei miként kapcsolódhatnak a korai grammatikusok által alkalmazott metaforikus leírásokhoz, és milyen jellegű, kísérleti adatokkal alátámasztott artikulációs-auditív tapasztalatok vezethettek a szegmensek jellemzésére használt terminológia fejlesztéséhez.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zsuzsa C. Vladár, Alexandra Markó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
