A románok nevei Anonymus gesztájában és ami körülöttük van

1. rész

Szerzők

  • Toru Senga

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2021.1.10

Kulcsszavak:

Béla király egykori jegyzője, Gesta Hungarorum, románok, etnonimák, vlach, oláh, olasz

Absztrakt

Az Anonymus (III. Béla király névtelen jegyzője) által használt három vlach név (plur. Blachii, Blasii, Blaci) a latin végződések eltávolításával valójában a Blach (nem Blachi), Blas (nem Blasi) és Blac etnonimák. Egyik sem magyar nyelvalak (>oláh), és egyik sem hozható közvetlen kapcsolatba a szláv vlach (plur. vlasi > olasz) alakkal. A Gesta Hungarorum szerzője, aki nemcsak közjegyzői korában, hanem a későbbi időkben is tevékenykedett a hivatalos ügyekben, krónikája megírásához felhasználhatta információit. Anonymus Erdély urát, Gelout a vlachok fejedelmének (dux Blacorum) nevezi, ami összhangban van azzal, hogy II. András király oklevelében a Blaci alakot használták a dél-erdélyi oláhok megjelölésére. Tekintettel arra, hogy Magyarország latin műveltségét a pápai kancellária befolyásolta, nem meglepő, hogy a Bulgarii et Blachii kifejezést a pápai kancellária mintájára formálták, különösen III. Innocent pápa leveleiben, amelyekben a bolgárok és a vlachok szerepelnek. együtt (Bulgaria et Blachia, Bulgarorum et Blachorum stb.). Anonymus a Cumanorum et Bulgarorum atque Blacorum kifejezést Henrik flandriai latin császár körleveléből kölcsönözte, amelyet 1213-ban II. András király udvarának is elküldtek. A Blas név megegyezik a A negyedik keresztes hadjárat a balkáni oláhok megjelölésére Anonymus használta az erdélyi oláhokra, aki kapcsolatban állt a magyarországi vallon és francia nyelvű telepesekkel. A krónikás valószínűleg a 13. század első két évtizedének forrásaiból merítette a szóban forgó három nevet.

##submission.downloads##

Megjelent

2021-06-14

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok