Látlak, nézlek - minek nevezzelek?
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.4.402Kulcsszavak:
magyar nyelv, morfológia, igei személyrag, nyelvtörténetAbsztrakt
A dolgozat írója két kérdésre próbál választ találni a magyar -lak/-lek (lát-lak 'látlak', néz-lek 'nézlek') magyar szóvéggel kapcsolatban: (1) Ez a végződés a határozott vagy a határozatlan ragozáshoz tartozik? (2) Hogyan jött létre ez a bonyolult befejezés? Az első kérdésre az a válasz, hogy az ilyen igealakok funkciójukat tekintve határozott tárgyakra utalnak, holott az alanyra utaló személyes végződésük -k közvetlenül a határozatlan ragozáshoz kapcsolja őket. A szerző a -lak/-lek igealakot veszi fel, hogy a közvetlen tárggyal az -l- elemmel társuljon, és morfológiailag és így funkcionálisan egy meghatározott objektumra utal – de nem a határozott ragozás részeként alkotott igekötőt fejezi ki, hanem inkább egyedi és egyedi jelenség legyen. A második kérdésre a leghitelesebb válasz valójában már több mint 100 éve megszületett, amelyről időnként vitatkoztak egyesek: a -lak/-lek végződés a gyakori (és denominális) egyes szám első személyéből alakult ki. -l utótagú igék metaanalízis segítségével. A -lak/-lek végződéshez két toldalék társult: a 2sg -l verbális végződése és a -l gyakori (és denominális) utótag, amelyek egymással homofonikusak, így a 2sg objektum és a 1sg alany.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 László Honti
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
