A magyar keresztény terminológia bizánci rítusú szláv eleme
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.3.275Kulcsszavak:
etimológia, szláv jövevényszavak, bizánci térítésAbsztrakt
A 10. századi magyarság bizánci térítése szláv közvetítéssel valósult meg, mivel a szláv lakosság körében megtelepedett magyarok között sok volt a szláv-magyar kétnyelvű, a balkáni tartományokban pedig könnyű volt találni szláv-görög kétnyelvű misszionáriusokat. Bizánci Birodalom (pl. Macedóniában). A magyar korai szláv kölcsönzések nagy része a Kárpát-medence szláv szubsztrátumából (pannóniai szláv) származott, és ez igaz a keresztény terminológiára is. A 10. századi szláv nyelvjárások közötti nagyfokú hasonlóság miatt nehéz elkülöníteni a pannon szlávoktól helyben kölcsönzött kifejezéseket a Magyarországon szláv nyelvet beszélő bizánci misszionáriusok által bevezetett kifejezésektől. Vannak azonban olyan balkáni eredetű szavak és kifejezések (hálát ad ’hálaadás’, karácsony, pitvar tornáca, régebben limbo, pokol széle stb.), amelyek a pannon szlávban aligha akadtak volna; ezeket valószínűleg a bizánci misszionáriusok hozták és terjedtek el a magyarok között.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zoltán András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.