Nyelvpolitika: harc a hatalomért (az ukrán államnyelvi törvény apropóján)
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.3.257Kulcsszavak:
nyelvpolitika, államnyelv, nyelvtörvény, kisebbségi jogok, nyelv és hatalom, egyenlőtlenség, UkrajnaAbsztrakt
A nyelvpolitika egyik fő céljának tekintik a nyelvi konfliktusok elkerülését vagy kezelését. A valóságban azonban a nyelvpolitika hatékony eszköze a társadalmi javak és a politikai tőke egyenlőtlen elosztásának. Ukrajna törvényét „Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének támogatásáról” 2019. április 25-én fogadták el. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a nyelvpolitika miként szolgálhat eszközül a hatalmi harcban, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek formálásban és újratermelésben - látszólag az ukrán nyelv védelmére született törvény révén. A cikkben azt is bemutatjuk, hogy a hatalmi harcokban a nyelvpolitika sokszor nem a nyelv miatti konfliktusok elkerülését szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: belső és külső konfliktusokat okoz.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Anikó Beregszászi, István Csernicskó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.