Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai öndefinícióiban.

2. rész

Szerzők

  • János Imre Heltai Református Egyetem, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.166

Kulcsszavak:

szuperdiverzitás, csoportszemlélet, romák, nyelvi és etnikai komplexitás

Absztrakt

A romák csoportjához (vagy csoportjaihoz) való tartozás kritériumai hagyományosan sokrétűek: nyelv, etnikai hovatartozás, szociokulturális sajátosságok, történelmi sajátosságok stb. Ennek ellenére a kategorizálások folyamatosan kettősségekre oszlanak: cigány és nem cigány, beás és nem beás, magyar romák és vlah romák, romák és nem romák, sőt egy- és kétnyelvűek. Ezt a logikát, amely a stabil csoportok képzetét idézi, Rogers Brubaker (2002, 2004) csoportosulásnak nevezte. Dolgozatom terepmunka tapasztalataira támaszkodva bevezeti azt a gondolatot, hogy a csoportosulás kategóriái csak korlátozottan érvényesek kutatásunk lokusában, és a kutatásban részt vevő romák részben eltérően beszélnek a nyelvről és az etnicitásról. Azt vizsgálom, hogy a szuperdiverzitás koncepciója (Blackledge–Creese eds. 2018) mennyiben képes adaptálni ezt az alternatív megközelítést a tudományos kutatásba, és hogyan járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos nyelvi és társadalmi kérdések vizsgálatához és kezeléséhez.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-09-10

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok