A nyelvtani nem hiányának következményei a magyar nyelvben
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.1.19Kulcsszavak:
nyelvtani nem, szintagmaalkotás, egyeztetés, határozók, jelzői szórend, birtokos jelző, igeneves szerkezetekAbsztrakt
Ez a cikk rövid áttekintést ad a nemi különbségek meglétéről az indoeurópai nyelvek beszédrészeiben rámutatva arra a tényre, hogy a nem hiánya nemcsak a magyar névmások, hanem az összes névszóhoz kapcsolódó szó nyelvtani alakját is megváltoztatta. A nemek szerinti nyelvtani megegyezésen alapuló szintagmatikai struktúrák nemcsak a determinációs hangulatokat, hanem a predikatív szerkezetet is befolyásolták, létrehozva a „kettős” konstrukciók rendszerét a predikatív attribútumokkal és appozíciókkal. Ezek helyett sok határozói alak van a magyarban, de egy mondatszerkezetben csak egy „alany” és egy „tárgy” lehet, és a magyarban is vannak nulla kopula predikatív szintagmák. Míg ezeknek a mondatrészeknek a sorrendje a funkcionális mondatperspektívától függ (ahol a szerkezet minden részét a névmások helyett az állítmány nyelvtani alakja ábrázolhatja), addig a névelős szerkezetek szórendje szigorúan meghatározott/rögzített.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Valéria M. Korchmáros
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
