Újabb teendők a magyar dialektológiában

Szerzők

  • Jenő Kiss Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.205

Kulcsszavak:

társadalmi változások, nyelvjárásgyűjtés, történeti áttekintés

Absztrakt

A hagyományos paraszti gazdálkodás, illetőleg a parasztság mint társadalmi osztály megszűntével megszűnt a nyelvjárások legfontosabb éltető közege. Kérdés, valóban eltűnőben vannak-e a magyar nyelvjárások. A tapasztalat azt mutatja, hogy a köznyelviesedés ellenére sem tűntek el, bár használati területük számottevően csökkent, s a familiáris nyelvhasználat terére szorult vissza az esetek többségében. A mai állapot vizsgálata a dialektológia egyik, ha nem a legfontosabb teendőjévé vált.

Hivatkozások

Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya szerk. 2000. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest.

Cseri Miklós – Kósa László – Bereczki Ibolya szerk. 2005. Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest.

Deme László – Imre Samu szerk. 1975. A Magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Izsák Lajos 1998. Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944–1990. Kulturtrade Kiadó, Budapest.

Kiss Jenő szerk. 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Kósa László 2025. A néprajztudomány szolgálatában. Magyar Néprajzi Társaság – Magyar Néprajzi Múzeum, Budapest.

Valuch Tibor 2005. A paraszti társadalomtól a falusi társadalomig. In: Ugyanő, Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest. 188–212.

##submission.downloads##

Megjelent

2026-07-09

Folyóirat szám

Rovat

Élőnyelv