Long palatal vowels in Sylvester’s dialect: Sound change and paradigmatic effects.

Authors

  • András Cser Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, Elméleti Nyelvészet Tanszék; ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.155

Keywords:

János Sylvester, Hungarian palatal vowel raising, analogy, historical phonology, paradigmatic levelling, push-chain

Abstract

This paper examines the system of long palatal unrounded vowels in the variety of early Middle Hungarian represented by János Sylvester. The analysis shows that in Sylvester’s orthography the letter ę originally denoted an [eː] vowel which was not affected by the [eː] > [iː] shift in word-final position. This word-final [eː] was extended analogically within certain morphological paradigms and was preserved in contexts where the phonological expression of specific morphological contrasts would otherwise have been endangered. The paper provides a detailed account of the diachronic phonological and paradigmatic aspects of these processes, and it challenges the general applicability of the push-chain theory to the development of the í‑shift. In a broader perspective, the study compares Sylvester’s data with the language use of Gáspár Heltai and Gáspár Károlyi, as well as with later dialectal developments.

References

E. Abaffy Erzsébet 1992. Az igei személyragozás. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 184‒238.

E. Abaffy Erzsébet 2003. Hangtörténet [középmagyar kor]. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 598‒609.

Bárczi Géza 1958. Magyar hangtörténet. 2. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest.

Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1967. A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest.

Benkő Loránd 1957. Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.

Dán Róbert 1973. Sylvester Újszövetségének nyomdai és filológiai hátteréhez. Magyar Könyvszemle 89: 355–359.

N. Fodor János 2012. A magyar magánhangzó-rendszert érintő hangeltolódás tendenciájának nyelvjárási vonatkozásai. Az északkeleti nyitódó kettőshangzók kialakulásának lehetséges módjáról. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila szerk., Nyelv elmélet és dialektológia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 136–153.

Hegedűs Attila 2006. Húzólánc és/vagy tolólánc, avagy elmélet és (relatív) kronológia. In: Büky László – Forgács Tamás szerk., A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei 4. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 53–57.

Imre Samu 1964. A magyar huszita helyesírás néhány kérdése. Nyelvtudományi Értekezések 43. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Juhász Dezső 2009. Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség dimenziójában. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila szerk., Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 151–160.

Kaposi Diána 2018. A palatális illabiális magánhangzók jelölése Sylvester János Újtestamentum-fordításában. In: Bagyinszki Szilvia – P. Kocsis Réka – Szabó Gergely szerk., Anyanyelvünk évszázadai 3. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 25–37.

MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968–1977.

Papp László 1963. Nyelvjárástörténet és nyelvi statisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Simon Eszter – Sass Bálint 2012. Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás szerk., Nyelvtechnológiai kutatások. Akadémiai Kiadó, Budapest. 243–264.

Sylvester János 1989. Sylvester János latin–magyar nyelvtana. Fordította C. Vladár Zsuzsa. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 185. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Downloads

Published

2026-07-09