A vírusveszélyre utaló feliratok nyelve Dél-Szlovákiában

Szerzők

  • Béla Istók Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
  • Gábor Lőrincz Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.2.175

Kulcsszavak:

nyelvi tájkép, vírusnyelvi tájkép, virolingvisztika, egynyelvű feliratok, kétnyelvű feliratok, kisebbségi nyelvtörvény

Absztrakt

A virolingvisztika egyik kevésbé kutatott területe a vírusnyelvi tájkép (ang. virolinguistic landscape), amely egy adott terület járványhelyzettel kapcsolatos vizuális nyelv- és képhasználatát, elsősorban az óvintézkedéseket megfogalmazó feliratok, illetve figyelmeztető ábrák csoportját jelenti. A tanulmány a vírusveszélyre utaló feliratok nyelvét elemzi a kétnyelvű Dél-Szlovákiában. A munka első fele egy szlovákiai magyarok körében végzett attitűdvizsgálat, a vírusveszélyre utaló (magyar nyelvű) tájékoztatásra való igényt felmérő internetes kérdőíves kutatás eredményeinek a bemutatása, a tanulmány második fele pedig a szlovákiai magyarok kulturális központjának tartott Komárom (Komárno) vírusnyelvi tájképének az elemzése. A kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok számára fontos, hogy a vírusveszélyre utaló feliratok az államnyelv mellett magyarul is fel legyenek tüntetve, az adatközlők tapasztalatai és az Észak-Komáromban végzett terepmunka adatai alapján azonban gyakorinak mondhatók a csupán egynyelvű szlovák figyelmeztetések. A magyar feliratok hiánya az intézmények és üzletek járványügyi intézkedésekre adott gyors reakciójával, valamint a kétnyelvű poszterek interneten való nehezebb hozzáférhetőségével magyarázható.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-07-31

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok