On the origin of the ethnonym tót
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.196Keywords:
ethnonym, tót, teutanus, teuta, CsanakAbstract
In this study I examine the origin of the ethnonym tót ‘Slovak’. Ethnonyms with the root teut- belonged to the word stock of the people living in the Roman province of Eastern Pannonia. Celebrations were held every second year on the 11th of June in the territory of Aquincum, to honour the just reigning Imperator. On that occasion, they prepared epitaphs for altars. Twenty such epitaphs are still in existence. The 11th of June could be a celebrated day when civilian administration was introduced in Pannonia. Three place-names beginning with the sequence teut (Teutonburgium, mons Teutanus, vicus Teuto) are known in the province. In the 5th century AD, the inhabitans of the province fled from the Huns into Southwestern Pannonia, namely into the countryside which was named Tótország ‘the country of the Tots’ by the Hungarians in the Middle Ages. These data can help to clarify the etymology of the ethnonym tót.
References
Alföldy Géza 1960. Pannoniciani augures. Antik Tanulmányok 7: 37–52.
Anreiter, Peter 2001. Die vorrömischen Namen Pannoniens. Archaeolingua. Series Minor 16. Budapest.
Benkő Loránd 1998. A szlávok népnevei Anonymusnál és ómagyar nyelvi hátterük. In: Benkő Loránd, Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Akadémiai Kiadó, Budapest. 58–75.
Beszédes József – Mráv Zsolt – Tóth Endre 2003. Die Steindenkmäler von Bölcske. In: Szabó Ádám – Tóth Endre szerk., Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Libelli Archaeologici Ser. Nov. 2. Ungarisches Nationalmuseum, Budapest. 103–218.
CIL. = Corpus Inscriptionum Latinarum III. Inscriptiones Asiae, provinciarum Europae Graecarum, Illyrici Latinae. Ed. Mommsen. Theodor. Berlin, 1873–1958.
Décsy Gyula 1971. „Tót” szavunk jelentéstörténetéhez. Új Látóhatár 22: 393–400.
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. Benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995. + Register. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.
Fehér Bence 2007. Pannonia latin nyelvtörténete. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest.
Gaál Attila szerk. 2009. A bölcskei kikötőerőd. Római kori feliratok és leletek a Dunából. Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd.
Jobst, Werner 1977. Carnuntum. Der Pfaffenberg als Sacer Mons Carnuntinus. In: Temporini, Hildegard – Haase, Wolfgang Hrsg., Aufstieg und Niedergang der Römichen Welt. Geschichte und Kultur Roms im Spiegel der Neueren Forschung 2. Walter de Gruyter, Berlin – New York. 701–720.
Kiss Lajos 1995. Földrajzi nevek kontinuitása a Dunántúlon. Magyar Nyelv 91: 192–194.
Kristó Gyula – Makk Ferenc – Szegfű László 1973. Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica 44. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Melich János 1929. A tót népnévről. Magyar Nyelv 25: 321–328.
Mráv Zsolt 1992–1995. Castellum contra Tautantum. Egy későrómai erőd azonosításának problémájához. Savaria 22/3: 11–19.
Mráv Zsolt – Ottományi Katalin 2005. A pagus Herculius és vicusainak Terra Mater oltára Budaörsről. Specimina Nova Univ. Quinqueecclesiensis 19: 71–118.
Mráv Zsolt 2009. Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához. In: Gaál Attila szerk. 2009. A bölcskei kikötőerőd. Római kori feliratok és leletek a Dunából. Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd. 371–419.
Notitia Dignitatum = Notitia dignitatum accedunt notitia urbis Constantinopolitane et laterculi provinciarum. Ed. Seeck, Otto. Berolini, apud Weidmannos, Berlin, 1876.
Olmsted, Garrett S. 1994. The Gods of the Celts and the Indo-Europeans. Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft – Archaeolingua Alapítvány, Budapest.
Posgay Ildikó 1973. Rábacsanak személynevei. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 12. ELTE, Budapest.
Rácz Anita 2015. A nép- és törzsnévi helynevek történeti tipológiai sajátosságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 11: 17–34.
Rácz Anita 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. A Magyar Névarchívum Kiadványai 37. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Réthy László 1890. A tót név jelentése. Ethnographia 1: 210–211.
Simon Zsolt 2024. Lit. tautà und ung. tót. Ein slawisch-ungarischer Beitrag zu einem alten baltischen etymologischen Problem. Uralica Helsingiensia 15: 255–272. https://doi.org/10.33341/uh.148317
Soós István 1944. Ősi Sopron-megyei nemzetségek. Képek a régi sopronmegyei községek és családok történetéről. Szerk. Horváth László. Székely és társa, Sopron.
Soós István 1991. Sopron vármegye és helységei a Magyar Országos Levéltár kamarai urbáriumaiban és összeírásában. Soproni Szemle 45: 140–157.
Szabó Ádám – Tóth Endre szerk. 2003. Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Libelli Archaeologici Ser. Nov. 2. Ungarisches Nationalmuseum, Budapest.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976. + Mutató. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
TitAq. = Tituli Aquincenses 1. Tituli operum publicorum et honorarii et sacri. Ed. Kovács, Péter – Szabó, Ádám. Pytheas Nyomda, Budapest, 2009.
Tóth Endre 1976. La survivance de la population romaine en Pannonie. Alba Regia 15: 107–120.
Tóth Endre 1989. Provincia Valeria Media. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 41: 197–226.
Tóth Endre 2009. Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei. Helytörténeti Sorozat 8. Dombóvári Városszépítő Egyesület, Dombóvár.
Tóth Endre 2018. A honfoglalás előtti dunántúli víz- és helynevek azonosításáról. In: Kincses Katalin Mária szerk., Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest. 573–581.
Tóth Endre 2023. A q-evangeliarium készítési helyéről és idejéről. In: Merczi Mónika szerk., „Testas, turres, tegulas, titulosque litterate tractavit”. Ünnepi kötet H. Kelemen Márta 80. születésnapjára. Magyar Nemzeti Múzeum, Esztergom. 521–554.
Wolfram, Herw ig 1995. Grenzen und Räume. Geschichte Österreichs vor seiner Entstehung. Österreichhische Geschichte 378-907. Ueberreuter, Wien.
WOT. = Róna-Tas, András – Bert a, Árpád 2011. West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian 1–2. Turcologica 84. Harrassowitz, Wiesbaden.
Zoltán András 1999. Vannak-e balti jövevényszavaink? In: Kugler Nóra – Lengyel Klára szerk., Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. 336–340.
Zoltán András 2007. Széljegyzetek az „Etimológiai szótár”-hoz. Magyar Nyelv 103: 208–223.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Endre Tóth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
