The charm of clownish head rhymes
Alliteration as a manipulation mechanism
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.142Keywords:
alliteration, manipulation, advertisement, humor, euphemismAbstract
Alliteration is not only a decorative device used by writers and poets, or a necessary element of nursery rhymes; it is not just a “charming, funny use of head rhymes”, but also an effective manipulation mechanism. The regular repetition of the initial sound of a word creates a sense of musicality, ensures good pronunciation, relieves tension, and can also serve as a memory aid. It suggests creativity, sometimes surprises, emphasizes the message, and also has the power to attract attention. Due to these roles, it is also frequently used as a manipulation tool in advertising and everyday communication. The harmony of the beginnings of words is sometimes used to entertain the recipients, as a deliberate source of humor, but in the case of sensitive topics, it is also suitable for euphemisms and for avoiding taboos. The study presents the mechanism of action of alliteration through diverse text types (films, lyrics, memes, advertisements and newspaper articles).
References
Bárt házi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv 104: 443–463.
Benczes Réka 2013a. Nem csupán nyelvi játék. Az alliteráció és a rím szerepe az angol szóképzésben. In: Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd szerk., A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 157. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 237–250.
Benczes Réka 2013b. The role of alliteration and rhyme in novel metaphorical and metonymical compounds. Metaphor and Symbol 28: 167–184. https://doi.org/10.1080/10926488.2013.797728
Benczes Réka 2014. „Ami rímel, az stimmel”. Az alliteráció és a rím szerepe a neologizmusokban. In: Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva szerk., Nyelv – társadalom – kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák. 1–2. A MANYE Kongresszusok előadásai. Proceedings of the HAALLT Congresses 10/I–II. MANYE – Tinta Könyvkiadó, Budapest. 109–114.
Benczes Réka 2019. The name of the game. Rhyme and alliteration in multi-word expressions. Argumentum 15: 133–144. https://argumentum.unideb.hu/2019-anyagok/special_issue_I/benczesr.pdf
Fónagy Iván 1970. Alliteráció. In: Király István főszerk., Világirodalmi lexikon 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 220–224.
Forgács Erzsébet 2007. Nyelvi játékok. Kreativitás a viccekben, a reklámnyelvben, a sajtónyelvben és az irodalmi szövegekben. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Gáldi László 1961. A legújabb magyar költészet stílusproblémái. In: Balázs János – Bóka László szerk. Stilisztikai tanulmányok. A Kiadói Főigazgatóság stilisztikai előadássorozatának teljes anyaga. Gondolat Kiadó, Budapest. 147–194.
Hert elendy Réka 2011. Fordítói kihívások és megoldások a magyar nyelvű Harry Potterkötetekben. Névtani Értesítő 33: 133–145. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2011.12
Jenei Teréz 2010. Betűrím. In: Adamik Tamás főszerk., Retorikai lexikon. Kalligram, Pozsony. 148.
Jusczyk, Peter W. – Goodmann, Mara B. – Baumann, Angela 1999. Nine-montholds’ attention to sound similarities in syllables. Journal of Memory and Language 40: 62–82. https://doi.org/10.1006/jmla.1998.2605
Katona Imre 1977. Alliteráció. In: Ort utay Gyula főszerk., Magyar néprajzi lexikon 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 91.
Kemény Gábor 2010. Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Kemény Gábor, A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 59–78.
Kovács László 2017. Márka és márkanév. Márkakutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 197. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kovács László 2024. Nyelvi kommunikáció a marketingben. Marketingnyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org./https://doi.org/10.1556/9789636640569
László Zsigmond 1972. Alliteráció és alliterációs rím. In: László Zsigmond, A rím varázsa. Az MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottságának kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 43–103.
Lindstr omberg, Seth – Boers, Frank 2008. The mnemonic effect of noticing alliteration in lexical chunks. Applied Linguistics 29: 200–222. https://doi.org/10.1093/applin/amn007
Mándoki László 1988. A találósok stilisztikájához. In: Vargyas Lajos főszerk., Magyar néprajz 5. Népköltészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 242–244.
Mózesné Kabán Annamária – Mózes Huba 2008. Alliteráció. In: Szathmári István főszerk., Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. A magyar nyelv kézikönyvei 15. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 71–74.
Németh Zoltán 2021. Alliteráció: a zeneiség fontosságának szerepe az előadásodban? https://www.linkedin.com/pulse/alliteráció-zeneiség-fontosságának-szerepe-azzoltán-dr-németh-dtm (2025. 12. 21.)
Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 129. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Pethő József 2015. Rhetorical figures in the stylistic structures of literary and nonliterary texts. Acta Academiae Beregsasiensis 14: 77–86.
Robert son, Kim 1989. Strategically desirable brand name characteristics. The Journal of Consumer Marketing 6/4: 61–71. https://doi.org/10.1108/EUM0000000002563
Schirm Anita 2024. Harry Potter és a „titokzatos töltelékek”, azaz a diskurzusjelölők J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című regényében. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 17/1: 88–104. https://doi.org/10.32977/anyk.2024.007
Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. A magyar nyelv kézikönyvei 7. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Szathmári István 2010. Stíluseszközök és alakzatok kislexikona. Az ékesszólás kiskönyvtára 14. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Ullmann, Stephen 1962. Semantics. An introduction to the science of meaning. Barnes & Noble, New York.
Zolnai Béla 1964. Az alliteráció. In: Zolnai Béla, Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 83–87.
W1: Harry Potter characters with alliterative names? https://scifi.stackexchange.com/questions/98752/harry-potter-characters-with-alliterative-names (2025. 12. 21.)
W2: Alliteráló filmcímek listája. https://letterboxd.com/russman/list/movie-titles-that-arealliterations (2025. 12. 21.)
W3: Lackfi János mémje az alliterációról. https://www.facebook.com/lackfi/photos/a.377510685710427/1217019958426158/ (2025. 12. 21.; az oldalt azóta törölték.)
W4: Szürkülő szombat időjárás-jelentés. https://www.youtube.com/watch?v=FbAx890St_A (2025. 12. 21.)
W5: A McDonald’s honlapja. https://www.mcdonalds.com/hu/hu-hu.html (2025. 12. 21.)
W6: Fast Food Central honlap. https://fastfoodcentral.blog.hu (2025. 12. 21.)
W7: International euphemisms for traveller’s gastrointestinal disorders. https://www.wolfstad.com/2007/01/international-euphemisms-for-travellers-gastrointestinal-disorders (2025. 12. 21.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Anita Schirm
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
