Why did Budenz travel to Göcsej?
New perspectives on the early history of Magyar Nyelvőr and Hungarian dialect research and fieldworks
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.100Keywords:
József Budenz, Magyar Nyelvőr (Hungarian linguistics journal), the history of dialect research in Hungary, Áron Szilády, Hungarian Academy of SciencesAbstract
The study examines the circumstances and motivations of József Budenz’s dialect-collecting fieldwork in the Göcsej, Őrség and Ormánság, drawing on Budenz’s publications, Academy minutes, and contemporary press reports. It shows that the idea of founding Magyar Nyelvőr originated with Áron Szilády, while Flórián Mátyás first emphasized the importance of Academy-organized dialect-collecting expeditions in 1870. The study also highlights a committee proposal – Mátyás, Szilády and György Joannovics – that advocated organizing dialect collection through a dedicated journal by publishing calls for contributions to local teachers and clergy. This approach enabled the first fieldwork in the summer of 1872, funded by János Fogarasi, and carried out by Gábor Szarvas and József Budenz. Although the collected material was not published, the expedition attracted new subscribers and contributors to the journal. Its uniqueness lies in Árpád Berczik’s contemporary newspaper reports, which document both local informants’ and academic perspectives.
References
Bakró-Nagy Marianne 2021. Az őshonos népek közötti anyaggyűjtés gyakorlata a 19. században: Reguly példája. Magyar Tudomány 182/1: 39–44. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.1.7
Bakró-Nagy, Marianne 2025. Munka az adatközlőkkel: Munkácsi Bernát példája. Folia Uralica Debreceniensia 32: 69–79. https://doi.org/10.52401/fud/2025/03
Berczik Árpád 1872a. Tárcza Girgácziából. Pesti Napló 23/173. szám. 1872. július 28.
Berczik Árpád 1872b. Még egyszer Girgácziában. Pesti Napló 23/179. szám. 1872. augusztus 4.
Berczik Árpád 1872c. Az én finn barátom. Pesti Napló 23/195. szám. 1872. augusztus 25.
Berczik Árpád 1912. Tárcák Girgáciából I–II. Magyar Nyelvőr 41: 49–51, 181–182.
Bognár Zoltán 1987. Szilády Áron. Kiskunhalasi Városi Tanács Művelődési Osztálya, Kiskunhalas.
Budenz József 1860. Adalék a székely beszéd ismertetéséhez. Magyar Nyelvészet 5: 348–363.
Csepregi Márta 1998. Terepmunka régen és most. In: Csepregi Márta – Domokos Péter szerk., 125 éves a budapesti finnugor tanszék: Jubileumi kötet. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest. 153–156.
de Reuse, Willem J. – Shobhana L. Chelliah 2011. Handbook of Descriptive Linguistic Fieldwork. Springer, Dordrecht – Heidelberg – London – New York. https://doi.org/10.1007/978-90-481-9026-3
Donner, Otto 1872. En resa i Ungern I–IV. Morgonbladet 210., 211., 213., 216., 218. száma.
Fráter Jánosné 1974: Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949. A MTAK kiadványai 70. MTA, Budapest.
Hyman, Larry M. 2001. Fieldwork as a state of mind. In: Paul Newman – Martha Ratliff szerk., Linguistic Fieldwork. Cambridge University Press, Cambridge. 15–33. https://doi.org/10.1017/cbo9780511810206.002
Kardos Albert 1884. A göcseji nyelvjárás II. Magyar Nyelvőr 13: 211–219.
Kozmács István 2007. Munkácsi Bernát és a magyar nyelvészeti terepmunka kezdetei. Nyelvtudományi Közlemények 107: 258–275.
Lakó György 1980. Módszerbeli újítás és elvi-elméleti állásfoglalások néhány XIX. századi magyar nyelvész műveiben. Magyar Nyelv 76: 385–394.
Laziczius Gyula 1936. A magyar nyelvjárások. MTA, Budapest.
Mészáros Csaba 2025. Otherness and Sameness in Hungarian Ethnology and beyond. https://histanthro.org/notes/otherness-and-sameness (2025.11.11.)
Ruttkay-Miklián Eszter – Gulyás Zoltán 2024. Változó tervek, változó viszonyok, változó eredmények: Reguly Antal a terepen. Ethno-lore 41: 31–55. https://doi.org/10.58449/el.2024.02
Selmeczi Kovács Attila 1975: Reguly Antal palóc jegyzetei. Dolgozatok a palóckutatás körében I. Eger.
Simonyi Zsigmond 1907. A Nyelvtudományi Bizottság félszázados munkássága. Akadémiai Értesítő 18: 65–72.
Simonyi Zsigmond 1918. A göcseji s az őrségi nyelvjáráshoz. Magyar Nyelvőr 48: 128–130.
Szathmári István 1973. Budenz József és a korabeli magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelvjárások 19: 5–16.
Szeverényi Sándor 2015. Rendkívül rövid bevezetés a dokumentációs nyelvészetbe. In: Szécsényi Tibor – Szeverényi Sándor szerk., Érdekes nyelvészet. JATEPress, Szeged. 145–156.
Szeverényi Sándor 2021. Sajnovics, the responsible fieldworker. In: Szeverényi, Sándor szerk., Uralic studies, languages, and researchers: Proceedings of the 5th Mikola Conference.
University of Szeged, Department of Finno-Ugric Studies, Szeged. 55–70. https://doi.org/10.14232/sua.2021.54.55-70
Szeverényi Sándor 2026. Budenz József nyelvi gyűjtései. Kézirat. Benyújtva lektorálásra A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XIII. című konferencia kötetébe. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
Tervonen, V iljo szerk. 1989. Jόzsef Budenzin ja Otto Donnerin kirjeitä vuosilta 1867-1886. MSFOu. 201. Suomalais-ugrilainen seura, Helsinki.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Sándor Szeverényi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
