The origin of the place name Varajt
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.86References
Felhasznált források
AOklt. = Kristó Gyula szerk., Anjou-kori oklevéltár. 1–. Csongrád Megyei Levéltár – Szegedi Középkorász Műhely, Budapest–Szeged, 1990–.
Bernschütz Sándor – Horváthné Hargitai Katalin szerk. 2004. A Bereczki Máté Szakképző Iskola Emlékkönyve 1904–2004. Kiadja az iskola igazgatósága, Baja.
EKFT. = Első Katonai Felmérés. 1763–1787. URL: https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurveyhungary
T1.S.12.XIV.3 = Generalis Topographia defluxus Danubii per Comitatus Articulariter unitos Pest-
Pilis-Solth decurrentis. 1763. – MNL Országos Levéltár S 11–15, 74, 84–86, 101, 105, 107, 115–116, 118, 139. Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek. 17. sz. – 20. sz. – S 12.
Helytartótanácsi térképek. 18. sz. – 1935. Div. XIV. Nr. 3.
T14.PmT.4 = Mappa Danubii cursum situmque tam ex eo, quam aliis I. Comitat Pestiensis partibus procurrentium Alveorum Aquarumque meatuum, ac inde per Districtum Solthiensem formataru lacunarum et Paludum representans. 1742. – MNL Pest Vármegyei Levéltár XV.6. Térképek, metszetek levéltári gyűjteménye. 1665–1976. PmT. 4.
T22.B.IX.a.491 = [Mappa] Regni Hungariae propitiis elementis fertilissimi cum adjacentibus regnis et provinciis nova et accuratiori forma ex optimis schedis collecta. 1709. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum B.IX.a. Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és általános térképei. Nr. 491.
T22.B.IX.a.493/2 = Regni Hungariae Tabula Generalis. [1718]. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
B.IX.a. Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és általános térképei. Nr. 493/2.
Hivatkozott irodalom
Bánóczi József 1878. Tájszók. Hevesmegyeiek. Magyar Nyelvőr 7: 41.
Bárczi Géza 1933. Paraj. Magyar Nyelv 29: 264–269.
Cs. = Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1–3., 5. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1890–1913.
Fehér Zoltán 2021. Török világ a bátyai néphagyományban. Hitel 2021/3: 92–103.
FNESz. = Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Kiss Lajos, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Galgóczy Károly 1876. Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája 1. Pest megye közönsége, Budapest.
Győrffy György 1959. Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Káldy-N agy Gyula 2008. A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged.
Katona Csete 2018. Viking zsoldosok a IX–XI. századi Kelet-Európában. Hadtörténeti Közlemények 131: 811–833.
Korompay Klára 2021. Magyar nyelvtörténet és romanisztika: két tudományterület metszéspontjai Bárczi Géza és Szabics Imre munkásságában. In: Nagy Sándor István szerk., A nyelvtudomány aktuális kérdései. Tanulmányok Nyomárkay István emlékére. MTA Modern Filológiai Társaság, Budapest. 282–294.
MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Budapest, 1968–1977.
MTsz. = Szinnyei József, Magyar tájszótár 1–2. Hornyánszky, Budapest, 1893–1901. [Reprint: Nap Kiadó, Budapest, 2003.] [Online: https://mek.oszk.hu/07000/07025/pdf]
Nagy Endre 1967. Fajsz földrajzi nevei. Kézirat. Viski Károly Múzeum, Kalocsa. Elektronikus adattárként: Bárth M . J ános szerk., Bács Kiskun megyei helynevek. http://45.67.156.30:4444/adattar
NySz. = Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond, Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig 1–3. Hornyánszky, Budapest, 1890–1893. [Online: https://mek.oszk.hu/07000/07026/pdf]
Pais Dezső 1916. Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv 12: 15–19.
Szabics Imre 2007. Influences wallonnes et lotharingiennes sur les toponymes et le lexique hongrois. A Herman Ottó Múzeum évkönyve 46: 535–542.
Szegfű Mária 1991. A helynévképzés. In: TNyt. I: 253–255.
Szegfű Mária 1992. Helynévképzés. In: TNyt. II/1: 317–320.
SzT. = Erdélyi magyar szótörténeti tár 1–14. Főszerk. Szabó T. A ttila etc. Kriterion Könyvkiadó etc., Bukarest etc., 1975–2014. [Online: https://mek.oszk.hu/08300/08370/pdf/index.html]
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Mutató 4. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.
TNyt. = A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. A korai ómagyar kor és előzményei. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. – II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
Tőry Kálmán 1952. A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár. Főszerk. Gerstner K ároly. HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2011–2025. https://uesz.nytud.hu
ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk. B. L őrinczy É va. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010. [Online: https://www.szaktars.hu]
Wendl Dávid (megjelenés előtt). Fajsz helynevei. In: Bárth M. J ános – Rácz Anita szerk., Magyar Nemzeti Helynévtár 5. A Kalocsai járás helynevei I. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Dávid Wendl
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
