An analysis of prefaces of Hungarian Bible translations
Part 2
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.39Keywords:
translation studies, Bible translations, prefaces, source analysisAbstract
The Scripture is a text read and researched by inspired readers. However, Scripture can also be read and researched as a desacralized text of important cultural and historical significance. In my study this is presented by linguistic and translation-theoretical approaches of the prefaces of the Hungarian Bible translations prepared in the 16th and 17th centuries and in the 20th and 21st centuries. How publishers and translators approached the communication of linguistic and translation solutions and problems of the Hungarian target language texts: types of linguistic information and translation theory/solutions contained in the prefaces of the translations. Last but not least, the study also attempts to support or refute Christiane Nord’s claim that the prefaces to the Bible translations do not deal with linguistic and translation-technical issues.
References
Felhasznált források
Csia = Csia Lajos, A puszta létnél többet. Az Új Testamentum. 1. kiadás. Univerzális Bibliaiskola (World Bible School), Palos Verdes Estates, 1978.
EFO. = Biblia (Egyszerű fordítás). 1. kiadás. World Bible Translation Center, Texas, 2012.
Károli 2021 = Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentumában foglaltatott egész Szentírás. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az 1908-as revízió szerint, a mai magyar helyesíráshoz igazítva. 1. kiadás. Magyar Bibliatársulat, Budapest.
KIF. = Kecskeméthy (Csapó) István, Biblia. 1. kiadás. CE Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 1931/2002.
KNV. = Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 6. kiadás. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007.
MKB. = Magyarázatos Károli Biblia 1. kiadás. Veritas Kiadó, Budapest, 2001.
RÚF. = Biblia – Revideált új fordítású. 1. kiadás. Kálvin Kiadó – Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2014.
STL. = Simon Tamás László, Újszövetség. Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 2019.
SZIT. = Rózsa Huba főszerk., Biblia – Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. 5. kiadás. Szent István Társulat, Budapest, 2013.
ÚRK. = Újonnan Revideált Károli-Biblia. Veritas Kiadó, Budapest, 2019.
Hivatkozott irodalom
Ballagi Mór 1864. Tanulmányok a magyar bibliafordításhoz. I. A magyar bibliafordítások általában. Nyelvtudományi Közlemények 3: 38–72.
Bogárdi Szabó I stván 2003. Kecskeméthy István bibliafordítása rendszeres teológiai szemmel. Lelkipásztor 78/1: 12–16.
Bottyán János 2009. A magyar Biblia évszázadai. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest.
Carson, D. A. 2003. Exegetikai tévedések. Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest.
Győri Tamás József 2014. Az újonnan revideált Károliról. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 71–77.
Jelenits István 2014. Katolikus bibliafordítás a második vatikáni zsinat után. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 83–87.
Kocsis Imre 2024. Simon T. László Újszövetség-fordításának nyelvi újdonságai. In: Benyik György szerk., A fordítástól a parafrázisig. 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia. 2023. augusztus 28–30. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány, Szeged. 27–34.
Kókai-Nagy Viktor 2024. A fordítás mint bibliaértelmezés. In: M. Pintér Tibor szerk., A bibliafordítás útjain. L’Harmattan Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 54–69.
Koltai Kornélia 2018. Milyen fordítási elv szerint jött létre a Károli-biblia? Az Ótestamentum nyelvének vizsgálata a forrásszöveg(ek) fényében. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla szerk., Nyelvelmélet és dialektológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Budapest–Piliscsaba. 120–147.
Kustár Zoltán 2017. Néhány adalék Méliusz Juhász Péter héber nyelvi ismereteinek kérdéséhez. Debreceni Szemle 25: 307–317.
Lanstyák István 2006. A bibliafordítás néhány lexikológiai kérdése (Károli Gáspár fordítása alapján). In: Lanstyák István, Nyelvből nyelvbe. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony. 170–244.
Lanstyák István 2013. Nyelvi problémák a bibliafordításban. In: Benő Attila – Fazakas Emese – Kádár Edit szerk., „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. EME, Kolozsvár. 309–318.
Lanstyák István 2016. A magyar bibliafordítások jövőjéről (Gondolatok egy bibliafordítási kötet ürügyén). Fórum Társadalomtudományi Szemle 18/2: 3–24.
Lanstyák István 2020. Meddig Károli a Károli? A Károli-féle bibliafordítás legújabb revíziójának relevanciaelméleti vizsgálatához. In: Benő Attila – Péntek János szerk., Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy. 165–179.
Mantskovits Bálint 1590. Typographus lectori. In: Károli Gáspár, Szent Biblia, azaz Istennek Ó- és Újtestamentumának próféták és apostolok által megíratott szent könyvei. Magyar nyelvre fordíttatott egészlen és újonnan az Istennek Magyarországban való anyaszentegyházának épülésére. Vizsoly.
Márkus Mihály 1990. A XVI. századi nyomtatott magyar bibliafordítások és a Vizsolyi Biblia. In: Barcza József szerk., Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest. 70–114.
Nord, Christiane 2016. Function + Loyalty: Theology Meets Skopos. Open Theology 2: 566–580. https://doi.org/10.1515/opth-2016-0045
Pecsuk Ottó 2016. „Nehéz igék” Kecskeméthy István bibliafordításában – a Revideált Új Fordítás (RÚF 2014) tükrében. In: Zsengellér József – Kodácsy Tamás – Ablonczy Balázs szerk., Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére. L’Harmattan, Budapest. 173–185.
Pecsuk Ottó 2024. Paradigmaváltások a protestáns bibliafordításokban. In: M. Pintér Tibor szerk., A bibliafordítás útjain. L’Harmattan Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 178–206.
Pelles Tamás 2001. A katolikus egyház nyelvhasználata a II. Vatikáni zsinat után. Modern Nyelvoktatás 7/1: 10–25.
Péter Katalin 1985. A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. században. Századok 119: 1006–1028.
M. Pintér Tibor 2024. A szociolingvisztikától a funkcionalizmusig. Néhány gondolat a bibliafordítás elméleti keretének változásairól. In: Adorján Mária – Kovács Tímea szerk., Egyházi szövegek fordítása és utószerkesztése. Fordításoktatás és könyvkiadás. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 37–58.
Székely János 1997. A Káldi-Neovulgáta bibliafordítás. In: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 6. kiadás. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest. I–III.
Székely Tibor 1957/1999. A magyar bibliafordítások történetéből 1500–1955. Irodalomtörténeti tanulmány. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest.
Szőcs Zoltán 2014. Az egyszerű fordítású (EFO) Biblia. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány – Luther Kiadó – Kálvin Kiadó, Budapest. 165–172.
Tarjányi Béla 2014. A Káldi-neovulgata bibliafordítás. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 88–90.
Tóth Kálmán 1994. Bibliafordítás – Bibliamagyarázás. Kálvin Kiadó, Budapest.
P. Vásárhelyi Judit 2001. Káldi György: Oktató intés. Irodalomtudományi Közlemények 105: 623–637.
Zvara Edina 2003. „Az keresztyén olvasóknak”. Magyar nyelvű bibliafordítások és -kiadások előszavai és ajánlásai a 16–17. századból. Balassi Kiadó, Budapest.
Zvara Edina 2006. A Biblia magyar nyelven a XV–XVII. században. In: Monok István – Nyerges Judit szerk., Ércnél maradandóbb. A Vizsolyi Biblia vizsolyi példányának hasonmása. Magtár Művészeti Alapítvány, Budapest–Vizsoly. 5–21.
Zvara Edina 2017. „Az magyar nípnek keresztyén hütben való ípülísire”. Sylvester János Újszövetség-fordítása. In: Új testamentum. Kossuth Kiadó – MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest. 767–781.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Tibor M. Pintér
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
