A novel approach to the concept of discourse
comparison of German and Hungarian press discourse
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.17Keywords:
comparative discourse linguistics, image of science, COVID-19 pandemic, crisis communication, deliberate metaphor, discourse actorsAbstract
This paper presents a comparative discourse-linguistic analysis of German and Hungarian media discourse during the first wave of the COVID-19 pandemic in the spring of 2020. The study focuses on the discursive construction of the image of science and on societal expectations directed at science and scientific expertise in the initial phase of the crisis. The theoretical framework is provided by the conceptual and methodological approaches of German Discourse Linguistics, with particular attention to the analysis of discourse-relevant collocations, deliberate metaphors, and discourse actors. The German and Hungarian media discourses construct the role and status of science in different ways. In the German text, science is represented primarily as institutionalized expertise associated with identifiable persons, whereas in the Hungarian text it is portrayed as a collective, often abstract actor. The paper contributes to linguistic research on crisis discourse and to the discursive analysis of the social perception of science.
References
Bartha Csilla 2023. Részvételi kutatás mint nyelvpolitikai gyakorlat. Kísérletek a normalitás hegemón ideológiáinak lebontására. In: Bárth M. J ános – Bodó C sanád – Szabó Gergely szerk., 22. Élőnyelvi Konferencia. A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. Budapest, 2023. szeptember 6–8. Az előadások összefoglalói. ELTE, Budapest. 17–18. https://22ek.elte.hu/absztraktfuzet?m=8394 (2025. 02. 27.)
BodóCsanád – Heltai János Imre 2018. Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 142: 505–523.
Bozsik Tamara 2023. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és nyelvhasználat 10: 57–81. https://doi.org/10.14232/jeny.2023.1.4
Bubenhofer, Noah 2009. Sprachgebrauchsmuster. Korpuslinguistik als Methode der Diskurs- und Kulturanalyse. Sprache und Wissen 4. De Gruyter, Berlin – New York.
Busse, Dietrich 2007. Diskurslinguistik als Kontextualisierung. Sprachwissenschaftliche Überlegungen zur Analyse gesellschaftlichen Wissens. In: Warnke, Ingo H. Hrsg., Diskurslinguistik nach Foucault. Theorie und Gegenstände. Linguistik – Impulse & Tendenzen 25. De Gruyter, Berlin – New York. 81–105. https://doi.org/10.1515/9783110920390.81
Csatár Péter 2024. A metaforikus (újra)keretezés mint fordításelemzési kategória. Fordítástudomány 26/2: 35–50. https://doi.org/10.35924/fordtud.26.2.3
Dér Csilla 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
van Dijk, Teun A. 2001. Critical Discourse Analysis. In: Schiff rin, Deborah – Tannen, Deborah – Hamilton, Heidi E. eds., The Handbook of Discourse Analysis. Blackwell, Oxford. 352–371.
Felder, E kkehard 2013. Faktizitätsherstellung mittels handlungsleitender Konzepte und agonaler Zentren. In: Felder, E kkehard Hrsg., Faktizitätsherstellung in Diskursen. Die Macht des Deklarativen. Sprache und Wissen 13. De Gruyter, Berlin–Boston. 13–28. https://doi.org/10.1515/9783110289954.13
Felder, Ekkehard – Müller, Marcus Hrsg. 2009. Wissen durch Sprache. Theorie, Praxis und Erkenntnisinteresse des Forschungsnetzwerkes „Sprache und Wissen”. Sprache und Wissen 3. De Gruyter, Berlin – New York.
Fix, Ulla 2015. Die EIN-Text-Diskursanalyse. Unter welchen Umständen kann ein einzelner Text Gegenstand einer diskurslinguistischen Untersuchung sein? In: Kämper, Heidrun – Warnke Ingo H. Hrsg., Diskurs – interdisziplinär. Zugänge, Gegenstände, Perspektiven. Diskursmuster 6. De Gruyter, Berlin–Boston. 318–333.
https://doi.org/10.1515/9783050065281-015
Foucault, Michel 1969. L’archéologie du savoir. Gallimard, Párizs. (Magyarul: 2001. A tudás archeológiája. Fordította Perczel István. Atlantisz, Budapest.)
Foucault, Michel 1972. L’ordre du discourse. Gallimard, Párizs. (Magyarul: A diskurzus rendje. Fordította Török Gábor. Holmi 3. 7: 868 –889.)
Habermas, J ürgen 1981. Theorie des kommunikativen Handelns. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main.
Habscheid, Stephan 2009. Text und Diskurs. Wilhelm Fink Verlag, Paderborn.
Havasi Zsuzsanna 2018. Olvasói elvárások és nyelvi adatok ütközése történeti szövegek elemzésekor. Felvetések Grice maximáinak alkalmazásához – diakrón szempontból. Magyar Nyelv 114: 428−446. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2018.4.428
Hámori Ágnes 2017. Diskurzusműfaj, séma és forgatókönyv: A „vicc” műfaj sémájának jellemzői és kiépülési dinamikája a társas interakciókban. Magyar Nyelv 113: 311−329. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2017.3.311
Jäger, Siegfried 2006. Diskurs und Wissen. Theoretische und methodische Aspekte einer Kritischen Diskurs- und Dispositivanalyse. In: Keller, Reiner – Hirseland, Andreas – Schneider, Werner – Viehöver, Willy Hrsg., Handbuch Sozialwissenschaftliche Diskursanalyse. 1. Theorien und Methoden. Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden. 83–114. https://doi.org/10.1007/978-3-531-92084-9_4
Keller, Reiner – Spitzmüller, Jürgen – Landwehr, Arnim – Liebert, Wolf-Andreas – Schneider, Werner 2015. Diskurse untersuchen – ein Gespräch zwischen den Disziplinen. Teil 2. Zeitschrift für Diskursforschung 3: 183–207.
Keszler Borbála 2009. Kérdés- és felelettípusok a spontán beszédben. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 13–20.
Kuna Ágnes 2019. Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210. Tinta Kiadó, Budapest.
Modrián-Horváth Bernadett 2009. Alany- és topikprominencia az írott és beszélt nyelvben. In: Keszler Borbála – T átrai S zilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 281–289.
Péteri Attila 2023. Modális erő – modális minőség. Adalékok a nyelvi modalitás korpusz alapú vizsgálatához. Magyar Nyelv 119: 35–48. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.35
Péteri Attila megj. e. Toposzok az érvelés és az interpretáció szolgálatában. DIAGramkönyvek 12. (Várható megjelenés: 2026.)
Rada Roberta 2022. Határok, falak és kerítések a migrációról folytatott magyar sajtódiskurzusban 2015-ben. 1. rész. Magyar Nyelv 118: 419–425. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.419
Reijnierse, Gudrun W. – Burgers, C hristian – Krennmayr, Tina – Steen, Gerhard J. 2018. DMIP: A Method for Identifying Potentially Deliberate Metaphor in Language Use. Corpus Pragmatics 2: 129–147. https://doi.org/10.1007/s41701-017-0026-7
Schirm Anita 2009. Partikula és/vagy diskurzusjelölő? In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 304–311.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. Loisir Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.30790/mnyj/2022/17
Simon Gábor – Modrián-Horváth Bernadett – Kugler Nóra 2024. Korpusznyelvészeti módszerek a kognitív nyelvészeti kutatásban. In: Kugler Nóra – Modrián-Horváth Bernadett – Simon Gábor szerk., Korpusznyelvészeti módszerek a kognitív nyelvészeti kutatásban. DIAGram Könyvek 10. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 11–26.
Spitzmüller, Jürgen – Flubacher, Mi-Cha – Bendl, Christian 2017. Sozialie Positionierung. Praxis und Praktik. Wiener Linguistische Gazette 81: 1–18.
Tátrai Szilárd 2009. A megnyilatkozás fogalmának perspektivikus értelmezése felé. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta Kiadó, Budapest. 361–371.
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131. Tinta Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Bevezetés. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 19–71.
Tolcsvai Nagy Gábor szerk. 2017. Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2021. Kognitív szemantika. DIAGram Könyvek 4. Eötvös Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor – Kugler Nóra 2017. Jelentéstan. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 207–499.
Varga Mónika 2018. Boszorkányperek lejegyzési és kommunikációs stratégiái – Módszer, párhuzam, problémák. Magyar Nyelv 114: 185−200. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2018.2.185
Virág Attila 2014. Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány 45/3: 30–38. https://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03
Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen 2008. Methoden und Methodologie der Diskurslinguistik – Grundlagen und Verfahren einer Sprachwissenschaft jenseits textueller Grenzen. In: Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen. Hrsg., Methoden der Diskurslinguistik. Sprachwissenschaftliche Zugänge zur transtextuellen Ebene. Linguisktik – Impulse & Tendenzen 31. De Gruyter, Berlin – New York. 3–54. https://doi.org/10.1515/zrs-2012-0027
Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen 2011. Diskurslinguistik. Eine Einführung in Theorien und Methoden der transtextuellen Sprachanalyse. De Gruyter, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110229967
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Attila Péteri
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
