Farkaskaszára vet ‘destroyʼ
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.447Keywords:
idioms, idiom explanation, historical phraseologyAbstract
In older Hungarian language, the lexeme farkaskasza, which is now completely extinct, can be found several times. The word appears primarily as a noun component in idioms alongside various verb components, most often in the variant of farkaskaszára vet. Its meaning is: '1. to put someone in danger, to lead someone into danger; 2. to let someone perish, be destroyed'. However, can we explain the metaphorical image behind these idioms? To do so, we would need to decipher the meaning of the component of farkaskasza, which is by no means an easy task because the word rarely occurs as an independent lexeme. The interpretation of a kind of ‘wolf trap’ has already appeared, but this is less likely, just as the idea that the word developed from the German word Wolfseisen. Since in early dictionaries, farkaskasza can be identified with the name of a stabbing weapon attached to some kind of handle, even as a separate word, the most likely interpretation seems to be that it refers to a three-pronged spear. As there were many variations of this weapon in use in the Middle Ages and early modern period, it is not possible to identify exactly which one is meant here.
References
Bárczay Oszkár 1895. A hadügy fejlődésének története 2. Az MTA Könyvkiadó Vállalata, Budapest.
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János, A magyar nyelv szótára 2. köt. Emich Gusztáv, Pest, 1864. [Elektronikus elérhetőség: http://mek.oszk.hu/05800/05887/.]
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Szerk. Benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995.
Finály Henrik 1892. A besztercei szószedet. Latin - magyar nyelvemlék a XV. századból. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XVI. kötet 1. szám. Budapest.
Forgács Tamás 2021. Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Korda Imre 1885. Népnyelvhagyományok. Magyar Nyelvőr 14: 230–232.
Margalits Ede 1896. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kiadja Kókai Lajos, Budapest.
Melich János 1893. A Besztercei szójegyzék. Magyar Nyelvőr 22: 173–182.
MTsz. = Szinnyei József, Magyar tájszótár 1–2. Budapest, Hornyánszky, 1893–1901.
NySz. = Magyar nyelvtörténeti szótár 1–3. Szerk. Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond. Hornyánszky Viktor kiadása, Budapest. 1890–1893.
O. Nagy Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások. 2. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Pásztor János 1970. A magyar katonai terminológia kialakulása. (A hadi élet szavai Zrínyi Miklós koráig.) Hadtörténelmi Közlemények 17: 634–676.
Pázmány Péter 1898. Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz 2. = Kiss Ignácz szerk., Pázmány Péter összes munkái 4. Magyar Királyi Tudományegyetemi Nyomda, Budapest.
Pázmány Péter 1983. Pázmány Péter művei. Szerk. Tarnóc Márton. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. (Magyar remekírók.)
Sirisaka Andor 1890. Magyar közmondások könyve. Válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Nyomatott Engel Lajos könyvnyomdájában, Pécs.
Szamota István 1894. A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Tagányi Károly 1893a. A Beszterczei Szójegyzék műveltségtörténeti jelentősége. Akadémiai Értesítő 4: 224–227.
Tagányi Károly 1893b. A beszterczei szószedet kultúrtörténeti jelentősége. Századok 27: 305–327.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.
ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár. Főszerk. Gerstner Károly. HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. [Elérhetőség: https://uesz.nytud.hu]
ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk. B. Lőrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
