The comprehension of a narrative poem by Sándor Weöres
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.420Keywords:
creative process, tale structure, cohesion, coherence, productivityAbstract
The poem Egérrágta mese (Mouse-Gnawed Tale) by Sándor Weöres is designed to look like a piece of paper that has been damaged by a mouse, with parts of the text missing. This incomplete text invites the reader to participate in the creative process and to assess and understand the text’s cohesion, coherence, and other linguistic features. The poem’s gaps have been filled in by university students, who based their additions on real or possible worlds, the structure of the tale, and their linguistic knowledge.
References
AkH.12 = A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Büky László 2009. Koherencia egy Weöres Sándor‑versben (Egérrágta mese). Magyar Nyelv 105: 37–49.
Büky László 2020. Halandzsa. In: Uő, Karinthy és a nyelv. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest. 72–79.
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János, A magyar nyelv szótára 1–6. Emich Gusztáv/Athenaeum, Pest/Budapest, 1862–1874.
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
Fónagy Iván 1967. Áthajlás, szünet, szerkezet. Nyelvtudományi Közlemények 69: 318‒343.
Ingarden, Roman 1977. Az irodalmi műalkotás. Gondolat, Budapest.
Jakobson, Roman 1982. Az orosz tündérmesékről. In: Uő, A költészet grammatikája. Gondolat, Budapest. 53–79.
Kálmán Béla 1966. Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó, Budapest.
Karinthy Frigyes 1966. A vers lelke. In: Uő, Miniatűrök. Gondolat, Budapest. 188‒192.
Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Károly Sándor 1977. A nyelvi produktivitás jelentősége. Néprajz és Nyelvtudomány 22–23: 5–22.
Károly Sándor 1987. Szövegtan és erkölcsi nevelés. Magyar Nyelv 83: 7–13.
Kenyeres Zoltán 1986. Weöres Sándor. In: Béládi Miklós szerk., A magyar irodalom története 1945–1975. II. A költészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 333–359.
Lengyel Zoltán 2014. [Ex-]Egérrágta mese. Tiszatájonline 2014. június 10. https://tiszatajonline.hu/irodalom/lengyel-zoltan-ex-egerragta-mese (2024. 10. 27.)
MNlex. = Magyar nagylexikon 1–19. Főszerk. Élesztős László et al. Akadémiai Kiadó – Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993–2004.
NéprLex. = Magyar néprajzi lexikon 1–5. Főszerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977–1982.
Nszt. = A magyar nyelv nagyszótára 1–. Főszerk. Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006–.
PallasLex. = A Pallas nagy lexikona 1–18. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1893–1900.
Propp, Vlagyimir Jakovlevics 1975. A mese morfológiája, Gondolat, Budapest.
SzinSz. = O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva, Magyar szinonimaszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk. B. Lőrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010.
Weöres Sándor 1964. Tűzkút. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Weöres Sándor 1970. Egybegyűjtött írások 1–2. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Weöres Sándor 2008–2009. Egybegyűjtött költemények 1–3. Helikon, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 László Büky
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
