Name-givers and name-users in the age of the Árpád dynasty
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.4.385Keywords:
onomastics, toponyms, ethnic reconstruction, place name reconstruction, place name borrowing, name-givers, name-users, microtoponyms, hydronyms, settlement names formed from ethnonyms, settlement names formed from personal namesAbstract
This study reviews the possibilities of using toponymic sources preserved from the age of the Árpád dynasty. The use of these elements in the domains of language history and in history has a long tradition in Hungarian research, one of the critical points of which is the treatment of the relationship between language and ethnicity. The linguistic and ethnic identification role of toponyms can be refined using the method of place name reconstruction, which analyses names in their complex networks. This is particularly important in the study of place name borrowings. The local linguistic value of toponymic data can be interpreted differently for different types of names. In this respect, microtoponyms can be used as the most reliable source. In the case of hydronyms, greater importance should be given to the names of individual river sections than before. The study illustrates the different socio-onomastic values of settlement names using the example of settlement names formed from ethnonyms and personal names. The cases presented clearly illustrate both the possibilities and limitations of these research methods.
References
Bakró-Nagy Marianne 2025. Nép, etnikum, nyelvtörténet. Helynévtörténeti Tanulmányok 18. Megjelenés alatt.
Benkő Loránd 2003. Beszélnek a múlt nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
FNESz. = Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Negyedik, bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
HA . = Hoffmann István – Rácz Anita–Tóth Valéria, Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 1. Abaúj–Csongrád vármegye. 2. Doboka–Győr vármegye. 3. Heves–Küküllő vármegye. 4. Liptó–Pilis vármegye. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997, 1999, 2012, 2017.
Hoffmann István 2010. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Hoffmann István 2013. Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. A Magyar Névarchívum Kiadványai 30. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Hoffmann István 2019a. Ómagyar kori helynévmintázatok a Zsitva völgyében. Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 49–88. https://doi.org/10.35528/helynevtort/15/03
Hoffmann István 2019b. Magyar–szláv helynévmintázatok az ómagyar kori Bakonyalján. Magyar Nyelvjárások 57: 5–29. https://doi.org/10.30790/mnyj/2019/01
KMHsz. = Hoffmann István szerk. 2005. Korai magyar helynévszótár 1000–1350. I. Abaúj–Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen.
Kniezsa István 1938. Magyarország népei a XI.-ik században. In: Serédi Jusztinián szerk., Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján 1–2. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 2: 365–472.
Melich János 1925–1929. A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I/6. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MNH. 1. = Hoffmann István – E. Nagy Katalin szerk., A Hajdúnánási járás helynevei. Magyar Nemzeti Helynévtár 1. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2024.
Pesty Frigyes 1878. A helynevek és a történelem. Értekezések a történelmi tudományok köréből VIII/1. Budapest.
Rácz Anita 2011. Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez. A Magyar Névarchívum Kiadványai 19. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Rácz Anita 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. A Magyar Névarchívum Kiadványai 37. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Szentgyörgyi Rudolf 2010. A Tihanyi alapítólevél szövege. In. Hoffmann István, A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. 21–41.
Szőke Melinda 2015. A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. A Magyar Névarchívum Kiadványai 33. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Tóth Valéria 2008. Településnevek változástipológiája. A Magyar Névarchívum Kiadványai 14. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen.
Tóth Valéria 2016. Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 38. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Tóth Valéria 2017. Személynévi helynévadás az ómagyar korban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 41. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 István Hoffmann
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
