A gofri neve
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.200Kulcsszavak:
magyar nyelv, etimológia, jövevényszavak, javítóstratégia, fonotaktika, nyelvemlékekAbsztrakt
A magyar gofri ‘rácsos mintázatú, két vaslemez között sült tésztalap’ eredete látszólag egyértelmű: az azonos jelentésű francia gaufre-ből származhat (ennek eredeti jelentése ’lép, méhsejt’). Amennyiben a szó valóban közvetlenül a franciából származik, mindenképpen sajátos helye van a magyar fonológiai struktúrájába adaptált szavak között, hiszen ez az egyetlen szó, melyben a szóvégi obstruens + r kapcsolat epitetikus i hozzáadásával küszöbölődik ki.
A gofri származásával kapcsolatban a szakirodalom nem foglal határozottan állást: az etimológiai szótárak nem tartalmazzák, és olyan szakcikkről sem tudunk, amely eredetét vizsgálná. Az ismeretterjesztő irodalomban azonban találkozunk olyan állítással, mely szerint a szó lengyel közvetítéssel került a magyarba, azaz lengyel jövevényszóról van szó – ez esetben azonban a szó végén álló i nem epitetikus, hanem a lengyel többes számú alanyeseti végződésnek felel meg. A lengyel eredetre vonatkozó felvetés minden meglepősége ellenére meggyőzőnek tűnik, azonban érvelést nem tartalmazó és egyébként is megbízhatatlan forrásokban szerepel, így ellenőrzést igényel.
Cikkünk elsődleges célja a gofri francia vagy lengyel eredetének eldöntése. Elsősorban kultúrtörténeti dokumentumok alapján amellett fogunk érvelni, hogy a szó valóban a lengyelből került a magyarba, így tővégi r esetében nincs példa a mássalhangzó-torlódások i-epitézissel való feloldására.
Hivatkozások
E. Abaffy Erzsébet 2003. Az ómagyar kor. Hangtörténet. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris, Budapest. 301–351.
ADT. = Arcanum Digitális Tudománytár. https://adt.arcanum.com/hu
Bakos Ferenc 19868. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bakos Ferenc 20022. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Balázs Géza 2005. Nyelvészeti viták az idegenszerűségekről. Magyar Orvosi Nyelv 2005/1: 8–16.
Bárczi Géza 19896. Hangtörténet. In: Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán, A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. 95–180.
Blaskovics Ákos – Ittzés Ambrus 2022. Ybl a Google-ön. A szillabikus l és a magyar magánhangzó-harmónia esete. Beszédtudomány – Speech Science 3: 225–272. https://doi.org/10.15775/Besztud.2022.225-272
Buvári Márta 1987. Árunyelv. Élet és Tudomány 42/38: 1202.
Clements, George N. 1990. The role of the sonority cycle in core syllabification. In: Kingston, John – Beckman, Mary E. eds., Papers in Laboratory Phonology I. Between the Grammar and the Physics of Speech. Cambridge University Press, Cambridge. 283–333. https://doi.org/10.1017/CBO9780511627736.017
Côté, Marie-Hélène 2000. Consonant cluster phonotactics. A perceptual approach. (Doktori disszertáció.) Massachusetts Institute of Technology, Cambridge (MA). https://rucore.libraries.rutgers.edu/rutgers-lib/38478/PDF/1/play (2024. 03. 12.)
ÉKsz.1 = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
ESz. = Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. A magyar nyelv kézikönyvei 12. Tinta Kiadó, Budapest, 2006.
EtSz. = Gombocz Zoltán – Melich János, Magyar etymologiai szótár 1–17. füzet. MTA, Budapest, 1934–1944.
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. Benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995. + Register. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.
Fejes László 2007. A szótármány. Budapesti Könyvszemle 19: 140–147.
Fejes László 2012. Négy lába van a sertésnek… Nyelv és Tudomány 2012. augusztus 16. https://www.nyest.hu/hirek/negy-laba-van-a-sertesnek (2023. 02. 03.)
Fodor István 1997. Fanatik. A félműveltség nyelvi terrorja Budapesten – és másutt. Édes Anyanyelvünk 19/1: 6.
Földesi András 2014. Tótfalusi István, Magyarító szótár – Idegen szavak magyarul. (Ismertetés.) Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 9/1: 171–182.
Galántai Zoltán – Széky János 1992. Pierre Larousse magyarországi kalandjai. Budapesti Könyvszemle 4: 12–20.
Gerstner Károly 2003. A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc – Siptár Péter szerk., A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 117–155.
Gerstner Károly 2022. Benkő Loránd és az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Magyar Nyelv 118: 44−51. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.44
Gerstner Károly é. n. Az ÚESz. előszava. https://uesz.nytud.hu/foreword.html (2023. 02. 02.)
Hoole, Philip – Pouplier, Marianne – Beňuš, Štefan – Bombien, Lasse 2013. Articulatory coordination in obstruent-sonorant clusters and syllabic consonants. Data and modelling. In: Spreafico, Lorenzo – Vietti, Alessandro eds., Rotics. New Data and Perspectives. Bozen-Bolzano University Press, Bolzano. 81–97. https://doi.org/10.13124/9788860461025
Horger Antal 1921. Szókezdő magánhangzók fejlődése. Magyar Nyelv 17: 78–86.
Kisbán Eszter 1997. Táplálkozáskultúra. In: Balassa Iván – Paládi-Kovács Attila szerk., Magyar néprajz IV. Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest. 417–583.
Minya Károly 1993. Mit eszünk rajtuk? Édes Anyanyelvünk 15/4: 13.
Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltástól az ezredfordulóig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 16. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
MNSz2. = Magyar Nemzeti Szövegtár 2. https://clara.nytud.hu/mnsz2-dev
Mollay Károly 1982. Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Nyelvészeti tanulmányok 23. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NéprLex. = Magyar Néprajzi Lexikon 1–5. Főszerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977–1982.
Nyirkos István 1993. Az inetimologikus magánhangzók a magyarban. K. n., Debrecen.
Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In: Calzolari, Nicoletta et al. eds., Proceedings of the 9th International Conference on Language Resources and Evaluation. European Language Resources Association, Reykjavik. 1719–1723.
Papp Ferenc 1969. Reverse-alphabetized Dictionary of the Hungarian Language = A magyar nyelv szóvégmutató szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Pátrovics Péter 2003. Vade mecum, vade retro? Könyv és Nevelés 5/2: 50–52.
Peperkamp , Sharon – Iturralde Zurita, Alvaro Martin 2019. Compensation for French Liquid Deletion During Auditory Sentence Processing. In: Interspeech 2019: 1951–1955. https://doi.org/10.21437/Interspeech.2019-2950
Rebrus, Péter – Törkenczy, Miklós 2016. A Non-cumulative Pattern in Vowel Harmony: a Frequency-Based Account. In: Hansson, Gunnar Ólafur et al. eds., Proceedings of the 2015 Annual Meeting on Phonology. Linguistic Society of America, Washington DC. https://doi.org/10.3765/amp.v3i0.3692
Rey, Alain ed. 1998. Dictionnaire historique de la langue française. Le Robert, Paris.
Steriade, Donca 2003. Syllables in Phonology. In: Frawley, William J. ed., International Encyclopedia of Linguistics. Oxford University Press, Oxford. 190–195.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976. + Mutató. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
Tótfalusi István 1988. A forró kutya. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.
Tótfalusi István 2004. Idegenszó-tár. A magyar nyelv kézikönyvei 8. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tótfalusi István 2011. Magyarító szótár. Idegen szavak magyarul. A magyar nyelv kézikönyvei 20. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Török Katalin 2009. Polsko-węgierskie, węgiersko-polskie kontakty językowe – historia i spółczesność. Studia Pragmalingwistyczne 2009/1: 167–181.
ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár. Főszerk. Gerstner Károly. https://uesz.nytud.hu.
Wiesinger, Peter 1996. Schreibung und Aussprache im älteren Frühneuhochdeutschen. Zum Verhältnis von Graphem, Phonem, Phon am bairisch-österreichischen Beispiel von Andreas Kurzmann um 1400. Walter de Gruyter, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110889925
Zimányi Árpád 1990. Még nem kovboj, de már krossz. Édes Anyanyelvünk 1990/1–4: 16.
Zimányi Árpád 2020. Gasztronómiai szókészletünk globalizációja. In: Lőrincz Gábor – Domonkosi Ágnes szerk., Stílus – variativitás – műfordítás. Köszöntő kötet Lőrincz Julianna 70. születésnapjára. Selye János Egyetem, Komárom. 323–335.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Ákos Blaskovics, László Fejes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
