On construction patterns of functional groups with verbal prefixes: The case of verbs with the prefix el-
Part 2
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.165Keywords:
construction, productivity, achievement, accomplishment, metaphorizationAbstract
This paper looks at the characteristics of selected functional groups of verbs with the prefix el- ‘away’ in response to four research questions within the framework of Construction Grammar. The following answers are offered: 1. The homogeneous functional families of this semantic network include verbs having at least five different construction patterns: forms determining the semantic character of those families, those exhibiting partial semantic compatibility, those involving non-prototypical or potential base verbs, and metaphoric forms. 2. In general, representations of constructions with base verbs determining this semantic character have the highest ratio in individual functional groups but the inner ratios of patterns may be different, especially due to the type involving base verbs with partial semantic compatibility. 3. The individual pattern types show diverse degrees of productivity. In the case of productive patterns, the degree of productivity is dependent on that of the given denominal verb-forming suffixes and the current communicative needs. Metaphorization may be a non-negligible source of the establishment of new meanings. 4. Looking at the link between lexical aspect types and construction patterns, the paper reveals several characteristics of the use of forms without a base verb, supporting their orientation to a particular pattern on the one hand, and the fuzzy (and sometimes unpredictable) boundaries between occurrences with and without the prefix el-, on the other.
References
Croft, William 2001. Radical Construction Grammar. Syntactic Theory in Typological Perspective. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198299554.001.0001
Diessel, Holger 2015. Usage based construction grammar. In: Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar eds., Handbook of Cognitive Linguistics. Mouton de Gruyter, Berlin. 296–321. https://doi.org/10.1515/9783110292022-015
Fazakas Emese 2015. A magyar igekötőrendszer változása a 15. századtól napjainkig hét térviszony szemantikai struktúrájának alapján. Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság, Kolozsvár.
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
Forgács Tamás 2015. Frazeológiai egységek „könnyű igékkel” In: Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna szerk., A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 462–472.
Givón, Talmy 2001. Syntax. A Functional-Typological Introduction. John Benjamins, Amsterdam–Philadelphia.
Goldberg, Adele E. 1995. A Construction Grammar Approach to Argument Structure. The University of Chicago Press, Chicago.
Goldberg, Adele E. 2006. Constuctions at Work The Nature of Generalization in Language. Oxford University Press, Oxford.
Goldberg, Adele E. 2013. Argument Strutcure Constructions versus Lexical Rules or Derivational Verb Templates. Mind & Language 28: 435–465. https://doi.org/10.1111/mila.12026
Gothárd Klára 2004. Az össze és szét igekötők a magyar mint idegen nyelv tanításában. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Hrenek Éva 2016. A funkcióigés szerkezetek a metaforikus jelentésű igei szerkezetek rendszerében. Szakdolgozat. ELTE BTK, Budapest.
Imre Attila 1999. Az át viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. University of Chicago, Chicago.
Kalivoda Ágnes 2021. Az igekötők kapcsolódási mintái. Argumentum 17: 56−82. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2021/4
Kálmán László 2014. Konstrukciós nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kálmán László 2019. Naiv szemantika. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2: 97−107. https://doi.org/10.14232/jeny.2019.2.8
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 453−518.
Kiefer Ferenc 2002. Szabályszerűség, termékenység és analógia a morfológiában. In: Maleczki Márta szerk., A magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék és Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 9−15.
Kiss Gábor 1999. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kuti Noémi 1997. A BENNE viszony szemantikája az angol nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. What Categories Reveal About the Mind. University of Chicago Press, Chicago.
Lakoff George – Johnson, Mark 1980. Metaphors We Live By. The University of Chicago Press, Chicago–London. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226471013.001.0001
McArthur, Tom – Atkins, Beryl 1974. Dictionary of English Phrasal Verbs and Their Idioms. Collins, London.
Palágyi László 2022. A metafora, az analógia és a szemantikai megfelelések szerepe a le igekötős konstrukciók jelentésében. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor szerk., A magyar mondat és kontextuális környezete. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 15–48.
Páll László 1999. A BENNE viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Smith, Carlota S.1991. The parameter of aspect. Kluwer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-015-7911-7
J. Soltész Katalin 1957. Az ősi magyar igekötők (meg, el, ki, be, fel, le). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szabó Csilla 2000. Az össze és szét igekötők kognitív struktúrája magyar–német összehasonlításban. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Szili Katalin 1995. Az igekötők funkcionális szempontú vizsgálatának kérdései. Kandidátusi értekezés. (Kézirat.) Budapest.
Szili Katalin 2023. A metaforizációs folyamatok szerepe az el- igekötős igék jelentésének létrehozásában. Magyar Nyelv 119: 285−305. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.3.285
Tolcsvai Nagy Gábor 2006. Az igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109: 187–226.
Tolcsvai Nagy Gábor 2015. Az ige a magyar nyelvben. Funkcionális elemzés. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Az ige jelentése. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 310–352.
Tóth Katalin 2014. A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 87–106. https://doi.org/10.14232/jeny.2014.4.7
H. Varga Márta 2006. A magyar fosztó- és tagadóképző. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Zsirai Miklós 1945. Alapszóbesugárzás a szóképzésben. Magyar Nyelv 41: 1–10.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Katalin Szili
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
