Samádát üt ‘to capitulate’
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.61Keywords:
phraseology, historical phraseology, historical lexicology, military historyAbstract
In older Hungarian language, the lexeme samáda, or chamade [ʃamad] in a French style, was used as a military term, mainly as a part of a phraseological terminus technicus (samádát üt/üttet ʼto beat/whack a chamadeʼ). It was used to express the giving up of the fight by one of the belligerents, usually by beating a drum. Less frequently, a trumpet blast was also used to signal an acknowledgement of defeat. For this reason, for example, Schamade blasen ʼto blow chamadeʼ was also used in the German language. The expression in the Hungarian language is more likely to be found only as a military term. At the same time, the figurative use of the saying in the French and the German languages was also created by secondary phraseologisation in the sense of ʼhis heart is beating fastʼ or ʼhe is retreating, giving up his resistanceʼ.
References
Bierich, Alexander 2012. Zur Entwicklung der russischen Phraseologie im 18–20. Jahrhundert. In: Filatkina, Natalia – Kleine‑Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. Universitätsverlag Winter, Heidelberg. 83–112.
Duden Online = Wörterbuch Duden Online: https://www.duden.de/woerterbuch (2024. 08. 08.)
DWB. = Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm, digitalisierte Fassung im Wörterbuchnetz des Trier Center for Digital Humanities, (https://www.woerterbuchnetz.de/DWB) (2024. 08.08.)
DWDS. = Der deutsche Wortschatz von 1600 bis heute. Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, Berlin. (http://dwds.de) (2024.08.08.)
Eckhardt Sándor – Oláh Tibor 2001. Francia−magyar nagyszótár. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Forgács Tamás 2021. Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Gregor Ferenc 1994. Szótörténeti adatok. Magyar Nyelv 90: 122–126.
Gyulai Ferenc 1928. Gróf Gyulai Ferenc naplója 1703–4. A cs. és kir. 5. gyalogezred tiszti könyvtárában volt 806. sz. eredetiről másolta Dr. Márki Sándor. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténelmi Bizottsága. Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécs.
Halász Imre 1913. Bismarck és Andrássy. Politikai tanulmány. Nyugat 5: 570–586.
Közhasznu esmeretek tára Aʼ Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. 3. kötet. Canopus – Delphi. Wiegand Ottó könyvárus, Pest, 1832.
Markó Árpád 1959. Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 3. közlemény. A XVIII. sz. magyar katonai nyelve. Hadtörténelmi Közlemények 6: 151–166.
Pálfy Miklós 2002. Francia–magyar kéziszótár. 3., javított kiadás. Grimm Kiadó, Szeged.
Pallas = A Pallas nagy lexikona 4. kötet. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 1893.
RévaiLex. = Révai nagy lexikona 4. kötet. Szerk. Révai Mór. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1912. [Hasonmás kiadás: Babits Kiadó, Szekszárd, 1995–1996. Elektronikus kiadás: Digitalmedia Hungary, Budapest, 2007. Elektronikus elérhetőség: 3–12, 14–15. http://mek.oszk.hu/06700/06758.]
Schiller, Friedrich 1977. = Friedrich Schiller versei. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Schiller, Friedrich 2013. Gedichte. 1776–1788. Edition Holzinger. Taschenbuch. Berliner Ausgabe.
Thaly Kálmán 1892. A szomolányi ütközet. Hadtörténelmi Közlemények 5: 1–27.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
