„Tudom, hogy bolgár vagyok, de magyarnak érzem magam.”. A székelykevei bolgárok kétnyelvűsége és nyelvcseréje
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.4.481Kulcsszavak:
bánáti bolgárok, Székelykeve (Skorenovac), kétnyelvűség, nyelvcsere, metanyelvi narratívákAbsztrakt
A tanulmány a székelykevei (Skorenovac) bolgárok magyar nyelvű, nyelvhasználatra vonatkozó narratívái alapján vizsgálja anyanyelv-használatukat, kétnyelvűségüket és nyelvcseréjüket, miközben számba veszi azokat a társadalmi tényezőket, amelyek mozgatórugói a településen zajló nyelvi változásoknak. A település története bukovinai székelyek, szegedi kirajzású magyarok, bánáti bolgárok és svábok idetelepítésével kezdődött. A székelykevei bolgár nyelvközösség néhány tagjának metanyelvi narratívái megvilágítják azokat a társadalmi-nyelvi eseményeket és gyakorlatokat, amelyek a nyelvcsere irányába tolták a bolgár-magyar kétnyelvűséget. Jelentős szerepet kap ebben a folyamatban az iskola nyelve, a bánáti bolgár nyelv kodifikálásának hiánya és még néhány más olyan társadalmi vonás, amely a korabeli Jugoszlávia jellegzetességeként értékelhető. Ugyanakkor betekintés nyílik azokba az egyéni erőfeszítésekbe és (meta)nyelvi gyakorlatokba, amelyek a bolgár nyelvi vitalitás megerősítésére, hanyatlásának visszafordítására irányulnak.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Éva Vukov Raffai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.