A nyelvi tolerancia alakításának lehetőségei

Nyelvi nevelés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

Szerzők

  • Anikó Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Filológia Tanszék
  • Katalin Dudics Lakatos II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Filológia Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.4.407

Kulcsszavak:

Kárpátalja, nyelvi tervezés, oktatástervezés, főiskola, nyelvi tolerancia

Absztrakt

A Magyarországon kívül, a Kárpát-medencében élő őshonos magyar közösségeknek – kisebbségi helyzetben élő közösségként – az anyanyelv és az anyanyelvű iskolahálózat megőrzése közösségi, nyelvpolitikai és nyelvtervezési kérdés is egyben, hisz az oktatás tannyelvén, illetve a magyar mint anyanyelv tanításának a tartalmán, szemléletén és módszerein keresztül a közösség jövője, megmaradása, identitásának megőrzése hatékonyan befolyásolható, a nemzetpolitikai és nyelvpolitikai célok az oktatástervezésen keresztül eredményesen megvalósíthatók. Tanulmányunkban empirikus adatokkal alátámasztva azt kívánjuk bemutatni, hogyan valósul meg/valósítható meg a gyakorlatban az a nyelvi- és oktatástervezési folyamat, melyet a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt évtizedekben célként számos tudományos munkában felvázolt. Milyen szerepe lehet az eredményességben a nyelvi attitűdnek, s hogyan alakítható, alakítható-e ez tudományos megalapozottsággal a közoktatás és a felsőoktatás szintjén. A bemutatott vizsgálatok eredményei igazolják, az elmúlt évtizedek törekvései eredményesnek bizonyultak: a magyar nyelvű oktatási intézményrendszer minden szinten kiszolgálja a helyi közösség érdekeit; mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tudományosan megalapozott ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok az anyanyelvükről, a többségi nyelvről. A nyelvi tolerancia pedig egy többnemzetiségű, többnyelvű közösség esetében elengedhetetlen.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-29

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok