Az általános birtoklásjelölő morféma viselkedése a magyar pc-játékosok nyelvhasználatában
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.2.192Kulcsszavak:
ÁBJ morféma, optimalitáselmélet, szibilánsok, elidegenítésAbsztrakt
A magyar anyanyelvű számítógépes játékokkal játszó nyelvhasználók az angol nyelvű játékok használata során gyakran nem fordítják le az idegen szavakat, hanem azokat eredeti alakjukban, a szövegkörnyezet által megkívánt magyar toldalékkal ellátott alakban használják a játék közbeni kommunikációjuk során. Feltételezésem az volt, hogy a magyar anyanyelvű nyelvhasználók a szibilánsra végződő angol tövekhez néha az ÁBJ morféma j-vel álló alternánsát tapasztják, Úgy véltem, hogy e rendhagyó alak gyakrabban jelenik meg szóban mint írásban. Korábbi kutatásomban (Lantay 2020) írott adatokat gyűjtöttem, jelen tanulmányban viszont már hanganyagokkal dolgoztam. Úgy tapasztaltam, hogy arányaiban gyakrabban jelenik meg szóban az ÁBJ morféma j-s alternánsa szibilánsra végződő idegen eredetű tövek után, mint írásban. E kijelentést azonban óvatosan kell kezelnünk, hiszen többen töltötték ki a tesztet írásban, mint ahányan szóban felolvasták. A jelenséget optimalitáselméleti keretben közelítettem meg, különös tekintettel arra, hogy az elemzés hű legyen az alapgazdagság elvéhez. Arra az eredményre jutottam, hogy a *Sj korlát Hű-Io(sztg) korlát fölé rangsorolásával szemléltetni lehet a magyar anyanyelvű nyelvhasználóknak az elidegenítő hatás alkalmazásának mellőzésére vonatkozó döntését. Ez esetben a versenyt az a jelölt nyeri, amelyhez az ÁBJ morféma j nélküli alternánsa járul. Ha a nyelvhasználó mégis alkalmazza az elidegenítő hatást, úgy a Hű-Io(sztg) korlátot a *Sj korlát fölé rangsorolja, a versenyt így az az alak nyeri meg, amelyhez az ÁBj morféma j-s alternánsa tapad.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
