A magyar nyelv néhány jegyének eredetéről

Szerzők

  • János Pusztay Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Finnugor Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.196

Kulcsszavak:

magyar nyelv, igeragozás, igei személyragok, szamojéd-magyar egyezések, számjelek kialakulása, tárgyjelölés, a névszó predikatív ragozása

Absztrakt

A cikk a magyar nyelv hét jellemzőjét tárgyalja: a két ragozás megkülönböztetését, funkcióit és használatát – a fókusz alapú megközelítés és a tárgyközpontú megközelítés szembeállítását; a személyes névmásokra visszamenő személyragok és a névmásokra visszamenőek; szamojéd–magyar megfeleltetések a verbális paradigmákban; feszítés és oldal jelölése; kettős és többes utótagok kialakulása meghatározó/összekötő elemekből; az objektum helyhatározói utótaggal való megjelölése; a névértékek predikatív deklinációja és a -t múlt idő. Ezek a jelenségek a magyar nyelv (paleo-)szibériai hátterére utalnak.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-09-10

Folyóiratszám

Évf. 116 szám 2 (2020): Magyar Nyelv

Rovat

Kisebb közlemények

License

Copyright (c) 2024 János Pusztay

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.