Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai öndefinícióiban.
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.166Kulcsszavak:
szuperdiverzitás, csoportszemlélet, romák, nyelvi és etnikai komplexitásAbsztrakt
A romák csoportjához (vagy csoportjaihoz) való tartozás kritériumai hagyományosan sokrétűek: nyelv, etnikai hovatartozás, szociokulturális sajátosságok, történelmi sajátosságok stb. Ennek ellenére a kategorizálások folyamatosan kettősségekre oszlanak: cigány és nem cigány, beás és nem beás, magyar romák és vlah romák, romák és nem romák, sőt egy- és kétnyelvűek. Ezt a logikát, amely a stabil csoportok képzetét idézi, Rogers Brubaker (2002, 2004) csoportosulásnak nevezte. Dolgozatom terepmunka tapasztalataira támaszkodva bevezeti azt a gondolatot, hogy a csoportosulás kategóriái csak korlátozottan érvényesek kutatásunk lokusában, és a kutatásban részt vevő romák részben eltérően beszélnek a nyelvről és az etnicitásról. Azt vizsgálom, hogy a szuperdiverzitás koncepciója (Blackledge–Creese eds. 2018) mennyiben képes adaptálni ezt az alternatív megközelítést a tudományos kutatásba, és hogyan járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos nyelvi és társadalmi kérdések vizsgálatához és kezeléséhez.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 János Imre Heltai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
