Achilles alkancellár Halicsban 1246-ban
Adalék a magyar vice szó történetéhez
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.1.44Kulcsszavak:
vice, вицькыи, vicecancellarius, Achilles alkancellár, Kirill metropolita, a magyar–halicsi kapcsolatok 1246-ban, a Halics-Volhíniai ÉvkönyvAbsztrakt
A Halics-Volhíniai Évkönyvben 1250-ben megjelent bejegyzésében arról számol be, hogy a magyar király вицькыи-t küldött Danilónak, Halics (Galícia) hercegének, azzal a szándékkal, hogy lányát Danilo fiához adja feleségül. Hodinka Antal, aki egy évszázaddal ezelőtt lefordította kétnyelvű könyvének érintett szövegrészét, a вицькыи-t a magyar király helyetteseként értelmezte. A magyar vice 'helyettes' szó mára elavulttá válik. Ha a király helyetteséről lenne szó, akkor ez a nádorra vonatkozna, egy olyan tisztviselőre, akinek szerepei között szerepelt abban az időben, hogy politikai ügyekben kiállt a király mellett; de ami a diplomáciát illeti, a kancellárok és az alkancellárok jobban jogosultak voltak e feladatok ellátására. A jelen szerző úgy véli, hogy IV. Béla néhány hónappal a zólyomi (szlovákul: Zvolen) házasságkötés előtt 1246 szeptemberében küldhette Akhilleusz alkancellárt a halicsi herceghez. Akhilleusz Cirill metropolitával is találkozott, mind Halicsban, mind később Magyarországon. A metropolita, aki Danilo kancellárja volt, és 1250-ig (valójában 1246-ig) összeállította az Évkönyv egy részét, észrevette, hogy Magyarország királyi kancelláriáját gyakorlatilag az alkancellár irányítja, nem pedig maga a kancellár. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy Cirill lehetett az, aki a вицькыи szót a vice főnév alapján elevenítette fel IV. Béla udvarában, a köznapi szóhasználatban Akhilleusz alkancellárra utalva.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Toru Senga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
